Ezért üli meg a gyomrunkat az élelmiszerárstop

Az ország talán még nem ocsúdott fel a ünnepek által okozott bejgli-, pezsgő- és virslimámorból, a kiskereskedelmi szektor emésztésének azonban jót tettek az ünnepek előtti és közötti napok, hetek.

Ahogy arról az Index is beszámolt korábban: a magas infláció elindította a lefelé vásárlást, vagyis a lakosság inkább az olcsóbb termékek felé fordította a pénztárcáját, vagy épp a mennyiségből vettek vissza sokan, így a gyümölcs vagy a hús esetében.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2022 novemberében 22,5 százalékkal haladták meg a fogyasztói árak az előző év azonos időszakáét, ami kevésbé jól csillogó európai uniós bajnoki címet ért Magyarországnak. Az élelmiszerárak azonban ennél is brutálisabb hegymenetben voltak – és vannak azóta is. Tavaly novemberben 44 százalékos általános emelkedés ment végbe az élelmiszerek árában az előző év azonos időszakához képest.

Csak hogy néhány példával szemléltessük, mekkora teher nehezedett 2022-ben a bankkártyánkra:

• A sajt ára gyakorlatilag a duplájára emelkedett: 2022 novemberében átlagosan 4250 forint volt a tejtermék kilója az egy évvel azelőtti 2130 forinthoz képest.
• A 20 százalék zsírtartalmú, 140-175 g-os tejföl 92 százalékkal drágult – a 2021-es 185 forint után tavaly novemberben már 355 forintot kértek érte átlagosan a boltok.
• A csirkecomb kilogrammonkénti árában 77 százalékos emelkedés ment végbe ugyanerre az időszakra vetítve: 734 forintról 1300-ra ugrott fel.

Könnyen megállapítható tehát, hogy egy sajtos-tejfölös csirkecomb összeállításának költsége egy négyfős család asztalán igencsak az egekbe szökött.

De folytathatjuk a sort, hiszen a rizs ára 74, a banáné 50, a rövidkarajé 49, a sóé 47, míg a virslié 43 százalékkal lett drágább a KSH adatai szerint.

Egyenlítés a hosszabbításban

A történelmi léptékű infláció a boltok forgalmára is hatással volt 2022-ben. Amennyiben lebontjuk az évet, két ellentétes félidőt (félévet) látunk, egy „hosszabbításban” kicsikart egyenlítő góllal.

2022 első félévében erősödött a kiskereskedelmi forgalom volumene 2021 azonos időszakához képest – a drágulást kiszűrve 10 százalékkal, ami jelentős növekedés. A mögöttünk hagyott év második felében azonban hónapról hónapra állt lassuló pályára a bővülés üteme. Az üzemanyagpiac tartotta magát a hatósági árszabásnak köszönhetően (amit decemberben vezetett ki a kormány), az élelmiszereknél, valamint a tartós iparcikkek volumenében azonban már hallható volt a fékek csikorgása, míg a webáruházak az egész évet figyelembe véve stagnáltak. Lényegében tehát a drágulással összefüggésben fékezett 2022 második felében a kiskereskedelem

– foglalta össze az Indexnek dióhéjban az előző évet Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára.

Ebből kiindulva a szakma arra várt, hogy a kereskedelmi szempontból csúcsidőszaknak számító novemberi-decemberi két hónapban is visszafogottabbak lesznek a vásárlások.

„Ennek azonban épp az ellenkezője valósult meg, a vártnál erősebb volt a kiskereskedelmi forgalom az ünnepek előtt. Ennek egyik oka az ünnep kiemelt mivoltában keresendő, ilyenkor hagyományosan többet költenek a háztartások ajándékokra, valamint ünnepi menüre. Várakozásaink szerint az ajándékok, valamint a karácsonyi menü volumene elérheti a 2021-es szintet” – tette hozzá Vámos, aki szerint mindez kisebb kapaszkodót nyújtott az ünnepi időszakot megelőző hónapokban lefelé csúszó kiskereskedelem számára.

A decembereket tekintve az utóbbi években növekvő tendencia volt megfigyelhető a kiskereskedelmi forgalomban, és bár 2022-ben letért az emelkedő pályáról, csökkenés nem ment végbe.

A szűkösebb pénztárcák éreztethetik hatásukat

A Pénzügyminisztérium (PM) december 30-án közzétett előrejelzése idén a 2022-esnél (14,6 százalék) is magasabb éves inflációval számol (15 százalék). A Magyar Nemzeti Bank prognózisa szerint idén az infláció fokozatos csökkenése várható – az év első felében továbbra is magas fogyasztói árindexszel kell számolni, és várhatóan a negyedik negyedévben fékeződik a drágulás. Az éves átlag azonban várhatóan meghaladja a 2022. évit.

• 2022-ben 14,5–14,7 százalék,
• 2023-ban 15–19,5 százalék között alakulhat az éves fogyasztói árindex az MNB szerint.

Mindez pedig gyakorlatilag megeszi a PM által 2023-ra előre jelzett, 15,8 százalékos átlagos bruttó béremelkedést. „A másik oldalról viszont stagnálnak a reálkeresetek, ezek a hatások pedig összességében rányomják a bélyegüket a kereskedelemre” – teszi hozzá Vámos György.

A főtitkár rámutat, hogy a 2022-es kiemelkedő első félévet biztosan alulmúlja az idei első hat hónapban várt kiskereskedelmi forgalom. „Az év második felében azonban az infláció fékeződésének hatására a piaci körülmények javulására számíthatunk” – tette hozzá.

A családi költéseket hűen visszaadó háztartási fogyasztási kiadásokat tekintve stagnálásra lehet számítani. „Ha növekedés nem is lesz, bízunk abban, hogy a csökkenés is elkerülhető, amennyiben nem következik be valamilyen kedvezőtlen fordulat” – mondta Vámos György.

Nem oldja meg a problémákat a rendeleti szigor

Míg a szakma a forgalom csökkenését szeretné elkerülni, addig a kormány az áruhiányt (is). A kabinet rendeletben határozott arról, hogy a boltoknak a hatósági áras termékekből nagyobb készletet kell tartani. Vámos György felhívta a figyelmet arra, hogy a szabály eddig is életben volt, a rendelettel mindössze szigorítottak rajta.

A boltoknak a 2021-es szintnek megfelelő napi készletet kell az ársapkás termékek tekintetében a polcokon tartaniuk, a termék iránti kereslet növekedésével azonban ennek a készletnek a dupláját kell biztosítaniuk a boltosoknak, akiknek egyébként jókora veszteségük keletkezik a hatósági áras termékeken.

Eddig is előfordult esetenként áruhiány, például a cukor tekintetében, de ez általánosságban jellemző valamennyi hatósági árral felcímkézett termék esetében. A kormány által eszközölt, készletekre vonatkozó szigorítás nem oldja meg azokat a problémákat, amelyek áruhiányt okoztak

– szögezte le Vámos György.

(Borítókép: Amarjeet Kumar Singh / Anadolu Agency via Getty Images)