MNB: Jövőre lassul a hazai bérdinamika

Balatoni András, a jegybank igazgatója a jelentést bemutató online sajtótájékoztatón az alábbi fő üzeneteket fogalmazta meg:

• Várhatóan a téli hónapokban még emelkedik a hazai infláció, amelynek csökkenése 2023 második felében felgyorsul, és az év végére egy számjegyű lehet. A fogyasztóiár‐index várhatóan 2024‐ben tér vissza a jegybanki toleranciasávba. Az infláció 2022‐ben 14,5–14,7 százalék között alakulhat, 2023‐ban 15,0–19,5, míg 2024‐ben 2,3–4,5 százalék lehet az előrejelzésük szerint. 
• A gazdaság növekedési üteme a következő negyedévekben tovább lassul, azonban éves átlagban jövőre is pozitív tartományban marad. A gazdasági aktivitás 2024-ben élénkül ismételten. 
• A lassuló gazdasági teljesítmény, valamint a romló várakozások ellenére a munkaerőpiac eddig ellenállónak bizonyult, a jövő évben a munkanélküliség enyhe, átmeneti emelkedése várható. 
• A folyó fizetési mérleg hiánya idén a korábban vártnál kedvezőbben alakul, majd a normalizálódó világgazdasági környezet, valamint az új exportkapacitások termelésbe állásával folyamatosan javuló trendet mutat.

Infláció

Mint említette, a hazai infláció novemberben 20 százalék felé emelkedett, amihez jelentős mértékben hozzájárult az élelmiszer- és az energiaár-emelkedés. Az uniós és a V4-átlagot is tekintve Magyországon a legmagasabb az élelmiszerek inflációja.

Balatoni András szerint a nemzetközi mintázattól eltérő magas hazai élelmiszer-inflációt több tényező is magyarázza:

• A megugró energiaárak és a magas szállítási költségek közvetetten hozzájárulnak az élelmiszerárak növekedéséhez.
• A dinamikus béremelkedés az élelmiszeripari vállalatok munkaerőköltségét is nagymértékben fokozta.
• Az importált termékek esetében a vállalatok áthárították a fogyasztói árakba az árfolyam-leértékelődésből fakadó hatást.
• A NETA- és a jövedékiadó-emelés árnövelő hatása az őszi hónapokra begyűrűzött az érintett élelmiszerek árába. 
• A fogyasztás növekedése teret adott a nagyobb átárazásra.
• Az élelmiszerárstopok miatt a helyettesítő termékeknél jelentős áremelkedés történt. Az ársapkák kivezetését követően körülbelül 3-4 százalékpontos inflációs hatás maradhat fenn, ami ellen küzdeni kell. 
• A hazai élelmiszeripar gyenge termelékenysége szintén hozzájárult az élelmiszerárak gyorsabb emelkedéséhez. 

Beszélt arról is, hogy az elmúlt időszakra nemcsak az volt jellemző, hogy bizonyos termékeknek az árát befagyasztották, hanem az is, hogy e termékeknek a kereslete jelentősen emelkedett. Ez azt eredményezte, hogy a termelési lánc egészében szakadások keletkeztek, jellemző a 2,8 százalékos tej keresletének markáns emelkedése, ami jelentősen csökkentette a tejzsír rendelkezésre állását, emiatt szintén nagyon drágult a sajtok ára. Példaként említette, hogy Lengyelországból Magyarországra szállítani és értékesíteni a trappista sajtot 25 százalékkal olcsóbb, mint a hazait. 10 évvel ezelőtt ez elképzelhetetlen volt – szögezte le, megjegyezve, hogy tehát az intézkedés olyan anomáliákat eredményezett a tejtermékek termelési pályáján, amely markáns inflációs hatásokkal járt. 

Reálgazdasági előrejelzés

A jelentésből kiderül, hogy 2022 harmadik negyedévében a hazai gazdaság a várakozásaikat meghaladó mértékben, 4,0 százalékkal emelkedett éves bázison, negyedéves alapon azonban csökkent a hozzáadott érték. Számításaik szerint a GDP mérséklődése az idei év végén és 2023 első negyedévében még folytatódhat, a gazdasági teljesítmény a jövő év közepétől dinamizálódhat újra.

A beruházások bővülése 2022‐ben magasabb ütemű lehet, mint a szeptemberi várakozásuk, míg 2023‐ban jelentősebb csökkenésre számítanak. A beruházási ráta magas szinten, 29 százalék közelében stabilizálódik az előrejelzési horizonton, azonban emögött a beruházások gyors árnövekedése áll. A vállalati és háztartási szektor növekedési hozzájárulása az aggregált beruházási dinamikához pozitív maradhat 2022‐ben, ugyanakkor 2023‐ban már a vállalati, a lakossági és az állami beruházások volumenének csökkenésével kalkulálnak.

2023‐ban elsősorban a belső keresleti tételek lassulása miatt az import növekedési dinamikája erőteljesebben csökken, így a nettó export 2023‐tól kezdve összességében pozitívan járul hozzá a növekedéshez. 2022‐ben a szeptemberi várakozásaiknál magasabb, 4,5–5,0 százalék közötti mértékben bővülhet a hazai GDP. 2023‐ban 0,5–1,5 százalék, míg 2024‐ben 3,5–4,5 százalék közötti gazdasági növekedésre számítanak. 2025‐ben a GDP közeledhet hosszú távú növekedési trendjéhez, így 3,0–4,0 százalék közötti mértékben emelkedhet.

Feszes költségvetés szükséges

A költségvetés 2022‐ben 6,1 százalékos, 2023‐ban 3,5 százalékos hiánycélt határozott meg, míg 2024‐ben 2,5 százalékos, 2025‐ben 1,5 százalékos céllal számol. 2022‐ben a hiánycélnak megfelelő egyenleg elérését támogatják a magas adóbevételek, a 2023. évi költségvetési törvény készítésével párhuzamosan és az év második felében bejelentett kiadáscsökkentő és bevételnövelő intézkedések, valamint a szabályozott energiaárakkal kapcsolatos módosítások.

A 2023‐as költségvetés módosítására várhatóan december végén kerül majd sor, így annak részleteit még nem ismerték az előrejelzés készítésekor.

Az MNB várakozása szerint a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv, valamint a partnerségi megállapodás és az operatív programok elfogadását követően megkezdődhet a 2021–2027‐es ciklus forrásainak lehívása. Amennyiben végleges forrásvesztés nem merül fel, akkor a 2021–2027‐es uniós ciklus 3 operatív programjának 55 százalékos felfüggesztése nem befolyásolja jelentősen a következő évek forrásbeáramlását.

Munkaerőpiaci előrejelzés

A jelentés szerint a gazdasági teljesítmény negyedéves bázisú csökkenése ellenére a foglalkoztatás nem mérséklődött az utóbbi hónapokban, így továbbra is historikusan magas szinten alakul. A foglalkoztatási várakozások azonban negatív tendenciát mutatnak, tükrözve a gazdasági teljesítményben tapasztalható lassulást. Az energia‐ és nyersanyagárak növekedése nyomán az év végétől megemelkedő vállalati költségek és a romló külső és belső konjunktúra 2023‐ban a munkanélküliségi ráta enyhe és átmeneti emelkedéséhez vezethet.

A gazdasági aktivitás helyreállásával párhuzamosan várakozásaik szerint 2024‐ben a foglalkoztatás bővülése újraindul. Az idei évben a versenyszféra bérei dinamikus ütemben növekednek, amit az év eleji nagymértékű minimálbér‐emelés és a historikusan feszes munkaerőpiaci kondíciók egyaránt magyaráznak. 

A versenyszféra bérdinamikájának dinamikus bővülése a jövő évben lassul. Az év eleji béremeléseket a jelentős minimálbér‐emelés határozta meg, majd a historikusan feszes munkaerőpiac járult hozzá a bérdinamika erősödéséhez. A bérdinamika a negyedik negyedévben 18 százalék közelébe gyorsulhat. Előrejelzésük szerint 2022‐ben 15,6–15,7 százalékon alakul az éves bérnövekedés a versenyszférában. Előretekintve, a lassuló GDP-növekedéssel és a munkaerőpiaci feszesség enyhülésével összhangban a bérdinamika mérséklődésével számolnak, 2023‐ban a versenyszféra bérnövekedése 11,8–12,7 százalék között alakulhat – olvasható a jelentésben. 

A Portfolio szerint az MNB szakértői 15–19,5 százalékos infláció mellett a nemzetgazdaságban 9,8–10,8 százalékos átlagkereset-növekedést prognosztizálnak. Ez igen jelentős reálkereset-csökkenést jelentene, ha csak a sáv széli számokat nézzük, 4,2-9,7 százalékost. Mivel a két mutató egymással összefügg, ezért ennek a közepe, 6,8 százalékos reálkereset-csökkenés lehet implicit módon az előrejelzésben.

(Borítókép: Bődey János / Index)