Kedves olvasóink!

Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Az oroszok 1572 főt és 263 egységnyi fegyvert és katonai felszerelést veszítettek egy hét alatt 
• Gyásznapnak nyilvánították az ukránok május 20-át Harkivban, egyre több a civil áldozat
• Eszkalálódott a helyzet a frontvonalon, rengeteg az összecsapás Ukrajnában
• Putyin 2026 végére 1,5 millió fős állandó hadsereget hozna létre, Oroszország a következő évtizedben konfliktusra számít a NATO-val
• Az oroszok azt állítják, elfoglalták Bilohorivkát

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk kedden is! Jó pihenést kívánunk!

Spanyolország június végéig további Leopard 2A4 harckocsikat szállít Ukrajnának – erősítette meg hétfőn Margarita Robles spanyol védelmi miniszter amerikai kollégájával, Lloyd Austinnal az ukrajnai kontaktcsoport keretében tartott videókonferenciáján.

A madridi tárca tájékoztatása szerint Spanyolország be fogja tartani az ígért szállítási időket, illetve

Pedro Sánchez baloldali kormánya tavaly már küldött tíz darab Leopard 2A4 harckocsit Ukrajnának. Idén márciusban pedig összesen 19 további páncélost ígért 2024-re. Az első tízet június végéig, a többi kilencet pedig szeptemberben tervezik leszállítani.

Spanyolország mintegy száz darabbal rendelkezik a régebbi, Leopard 2A4 típusból, és több mint kétszázzal az újabb, 2A6 verzióból, amelyből viszont a saját védelmi igényeinek kielégítése miatt egyet sem hajlandó átadni.

Robles a hétfői konferencia alkalmából kiemelte hazája erőfeszítéseit Ukrajna támogatásában, különös tekintettel az ukrán katonák kiképzésére. Arról is biztosított mindenkit, hogy addig fogják a kijevi vezetést támogatni, amíg az szükséges – adta hírül az MTI.

Egy orosz transznemű „férfit”, aki az ukrán zászló egyes színeire festette a haját, 50 ezer rubel (196 ezer forint) pénzbírságra ítélt a bíróság az orosz hadsereg lejáratásáért – írja a Reuters a Mediazona hírportál jelentése alapján.

Sztanyiszlav Netesovról az interneten közzétett fényképeken a 25 éves transznemű „férfi” élénkkékre, -zöldre és -sárgára festett, rövidre nyírt haja látható. (A kék és a sárga az ukrán zászló színei.)

Több mint 20 ezer embert vettek őrizetbe háborúellenes magatartásuk miatt azóta, hogy Moszkva 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát, és több mint 900 embert vádoltak meg különböző bűncselekményekkel.

Netesovot május 3-án találták bűnösnek a fegyveres erők lejáratásában, azonban a bíróságon Netesov tagadta, hogy a hajszínét tiltakozó nyilatkozatnak szánta volna, és azt mondta, nem támogatja sem Ukrajnát, sem az orosz hadsereget.

A moszkvai transznemű polgár elleni eljárás április végén kezdődött, amikor ismeretlenek megtámadták, miközben késő este hazafelé tartott a munkahelyéről. A támadók ellopták a mobiltelefonját, és kiverték az egyik fogát. Amikor a bántalmazott elment a rendőrségre, hogy feljelentést tegyen, a rendőrök észrevették a haját, és a „lejárató törvény” alapján vádat emeltek ellene. 

A fent említett vizuális propaganda egyértelműen negatív hozzáállást fejez ki az Orosz Föderáció fegyveres erőivel szemben – idézte a Mediazona a rendőrségi jelentést.

Vlagyimir Putyin orosz elnök az üzemanyag- és energiakomplexum (FEC) fejlesztéséről tartott megbeszélést, az eseményre a Kremlben került sor.

Korábban Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő közölte, hogy az elnöknek délutánra több megbeszélést is tervez – közölte a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Az orosz védelmi minisztérium tájékoztatása szerint az ukrán hadseregnek a harci érintkezési vonal mentén több mint 1250 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan.

A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg négy lőszerraktárt, egy német IRIS–T légvédelmi rendszer lokátorát, egy Sz–125-ös légvédelmi rendszer indítóállását, hat harckocsit, három gyalogsági harcjárművet (két német Mardert és egy amerikai Bradleyt), három páncélozott szállítójárművet, egy amerikai M109-es Paladin és egy M777-es vontatott tarackot, HIMARS és Vilha sorozatvetők négy rakétáját, egy francia HAMMER irányított légibombát, egy Neptun hajóelhárító rakétát, továbbá 45 drónt.

Elfoglalta az orosz hadsereg a Luhanszki régióban lévő Bilohorivka települést, miközben az elmúlt nap folyamán a hatból négy frontszakaszon előrenyomult, és négy ukrán ellenrohamot vert vissza – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium.

A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek a harci érintkezési vonal mentén több mint 1250 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan. Az orosz védelmi minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg négy lőszerraktárt, egy német IRIS–T légvédelmi rendszer lokátorát, egy Sz–125-ös légvédelmi rendszer indítóállását, hat harckocsit, három gyalogsági harcjárművet (két német Mardert és egy amerikai Bradleyt), három páncélozott szállítójárművet, egy amerikai M109-es Paladin és egy M777-es vontatott tarackot, HIMARS és Vilha sorozatvetők négy rakétáját, egy francia HAMMER irányított légibombát, egy Neptun hajóelhárító rakétát, továbbá 45 drónt.

Az orosz statisztika szerint elérte a 9700-at az ukrán fegyveres erők által a háború kezdete óta elveszített tábori lövegek és aknavetők száma.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Zaporizzsja megyei Vaszilivkában hat civil sebesült meg ukrán belövések következtében. A településen és környékén mintegy nyolcezren maradtak áramellátás nélkül.

Jevgenyij Lisznyak, Harkiv megye közigazgatásának Moszkva által kinevezett helyettes vezetője a RIA Novosztyi hírügynökséggel közölte, hogy büntetőeljárás indult két ukrán tábornok, Jurij Galuskin és Mihail Drapatij ellen fosztogatás, halálos fenyegetés, valamint tiltott harci eszközök és módszerek alkalmazása miatt. Galuskin és Drapatij a régióban szolgálatot teljesítő Horticja hadműveleti-stratégiai csoport Harkiv egységének két egymást követő parancsnokai – közölte az MTI.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn újságíróknak nyilatkozva kitért annak a kérdésnek a megválaszolása elől, hogy a Kreml továbbra is Zelenszkijt tekinti-e Ukrajna legitim vezetőjének – tájékoztatott az MTI.

Kijelentette, hogy az ukrán elnök hivatali idejének lejárta nem befolyásolja az orosz „különleges hadművelet” céljait és a harci cselekmények menetét. Egy másik, arra vonatkozó felvetésre, hogy Moszkva legitimnek tartja-e a jelenlegi ukrán elnök hatalmon maradását mandátumának lejárta után, a szóvivő emlékeztetett Vlagyimir Putyin orosz államfő pénteki harbini kijelentésére, amely szerint erre elsősorban Ukrajna alkotmánybíróságának, az ország politikai és jogi rendszerének kell választ adnia.

Megjegyezte, hogy ha eljutnának a dokumentumok aláírásához, akkor Oroszországnak „egy ilyen sorsdöntő területen egy legitim kormánnyal kellene (azokat) aláírnia”.

Jevgenyij Lisznyak, Harkiv megye közigazgatásának Moszkva által kinevezett helyettes vezetője a RIA Novosztyi hírügynökséggel közölte, hogy büntetőeljárás indult két ukrán tábornok, Jurij Galuskin és Mihail Drapatij ellen fosztogatás, halálos fenyegetés, valamint tiltott harci eszközök és módszerek alkalmazása miatt.

Az MTI beszámolója szerint Galuskin és Drapatij a régióban szolgálatot teljesítő Horticja hadműveleti-stratégiai csoport Harkiv egységének két egymást követő parancsnokai.

A külföldön lévő katonakorú ukrán férfiak továbbra is a már elkészült irataikra várnak – írja a Sztrana külföldön élő ukrán állampolgárok jelentései alapján. 

Azokról a férfiakról van szó, akik még az április 23-i Miniszteri Kabineti rendelet előtt nyújtottak be kérelmet útleveleik megigénylésére, és már kaptak SMS-t papírjaik elkészültéről, de nem tudják átvenni azokat. A Miniszteri Kabinet említett áprilisi határozata szerint a hadköteles korú ukránok többé nem kaphatnak külföldi útlevelet az országon kívül. A mozgósításról szóló törvény hatályba lépése óta a Minisztertanács nem adott felvilágosítást ebben az ügyben.

A törvény szerint a kész dokumentumot 3 hónapig az állam tárolja. Ezért most sok férfi számára az a kulcskérdés, hogy mikor kezdődik ennek a 3 hónapnak a visszaszámlálása, ám a tisztviselők erre adott válaszai eltérőek. A különböző hivatalok eltérő tájékoztatást adnak arról is, hogy lehet-e kérvényezni a dokumentumok megőrzési idejének meghosszabbítását.

Vovcsanszk határtelepülés mintegy 60 százalékát még Ukrajna ellenőrzi az északkeleti Harkiv régióban – közölte hétfőn Roman Szemenuha kormányzóhelyettes.

„Az ellenség azon van, hogy különösen Vovcsanszkból kiszorítsa az ukrán csapatokat” – ismertette Szemenuha az állami televízióban.

A település mintegy 60 százalékát az ukrán fegyveres erők ellenőrzik, ami azt jelenti, hogy a támadások lankadatlanul folynak

– tette hozzá, utalva arra, hogy a harci cselekmények házról házra zajlanak.

Oleh Szinyehubovnak, Harkiv régió kormányzójának beszámolója szerint a frontvonal jelenleg a Vovcsa folyó mentén halad, amely kettészeli a települést. „Katonáink házról házra, utcáról utcára próbálják védeni a települést”– mondta. „Az ellenség terve, hogy gyorsan elfoglalja a régió északi részét, kudarcot vallott” – hangoztatta szintén az állami televíziónak nyilatkozva.

Vovcsanszk rendőrfőnöke még a múlt héten „rendkívül nehéz” helyzetről számolt be, mondván, az orosz erők állásokat foglaltak el a településen.

Az orosz csapatok Harkiv régió határ menti térségében indított művelete miatt az ukrán hadvezetés erősítést küldött Vovcsanszk és Lipci körzetébe.

Az ukrán vezérkar hétfőn azt is közölte, hogy az orosz határtól öt kilométerre található Sztaricja mellett sikerült visszaverniük a támadásokat, és az ukrán csapatok most igyekeznek megerősíteni védelmi állásaikat a régióban.

Szemenuha elmondta, hogy a helyi hatóságok mintegy 10 500 embert evakuáltak a határtérségből a május 10-én indult támadások óta.

Aggasztja a nyugati kormányokat az ukrán vezetés támogatottságának katasztrofális csökkenése, Volodimir Zelenszkij elnök támogatottsága már csak 17 százalék – közölte hétfőn az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) sajtóirodája.

Az SZVR abból az alkalomból adott ki közleményt, hogy Zelenszkij ötéves mandátuma május 21-én este lejár, és sokan az ukrán alkotmányra hivatkozva azt állítják, hogy attól kezdve nem tekinthető legitim államfőnek. A kémszolgálat szerint az ukrán vezetők megítélése különösen az új mozgósítási törvény elfogadását követően zuhant katasztrofálisan.

Az amerikaiak és az európaiak által végzett, nem nyilvános közvélemény-kutatások szerint Volodimir Zelenszkij támogatottsága 17 százalékra esett, és tovább csökken

– állította az SZVR.

Az SZVR szerint Zelenszkij népszerűsége a „szüntelen ideológiai megdolgozásnak” alávetett ukrán fegyveres erőknél sem haladja meg a 20 százalékot, ezért az ukrán államfő kétségbeesetten próbál „megszabadulni a megbízhatatlan emberektől”.

„Nagyszabású tisztogatás zajlik a hadsereg közegében, átrendeződés a kormányban, az SZBU [Ukrán Biztonsági Szolgálat] és a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács vezetésében” – állt az orosz hírszerzés közleményében.

„Zelenszkij az életét féltve széles körű médiakampányt indított, amelyben leleplezte az Ukrán Állami Védelmi Igazgatóság vezetőségének nyilvánvalóan koholt tervét az államfő meggyilkolására” – tette hozzá az ügynökség.

A SZVR szerint kampány indult az ukrán lakosság megfélemlítésére, amelyben azt állítják, „elkerülhetetlen tömeges megtorlás” következik Kijev legyőzése esetén. Az orosz hírszerzés szerint az ukránok több mint 70 százaléka nem bízik meg az ukrán médiában, mintegy 90 százalékuk szeretné elhagyni az országot.

„Az amerikaiak és szövetségeseik állhatatosan azt javasolják Zelenszkijnek, hogy ne lazítson az ország lakosságára kifejtett szorításon, és keltse továbbra is a félelem légkörét a civilek körében azzal, hogy durván elferdíti Oroszország különleges hadműveletének céljait és feladatait” – áll a közleményben.

Az orosz hadsereg teljes mértékben ellenőrzése alá vonta a Luhanszk térségében lévő Bilohorivka települést – közölte az orosz védelmi minisztérium hétfőn a The Guardian beszámolja szerint. 

A minisztérium közleményében azt írta, hogy heves összecsapások zajlottak Harkiv térségében is.

Az Egyesült Államok és Európa egyesíti erőit egy olyan tervvel kapcsolatban, amely szerint az orosz központi bank befagyasztott vagyonából származó kamatokból kölcsönt nyújtanának Ukrajnának. Az összeget katonai és gazdasági segélyre fordítanák – jelentette a The New York Times.

Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter elmondta, hogy a 300 milliárd dolláros orosz vagyon felhasználására több lehetőség is napirenden van. De szerinte a legígéretesebb elképzelés az, hogy

Megjegyezték, hogy a G7-ek pénzügyminiszterei a hét végén Olaszországban találkoznak abban a reményben, hogy véglegesítik a tervet, amelyet a csoport vezetőinek jövő havi találkozója előtt az államfők elé terjeszthetnek.

„Úgy gondolom, hogy valamennyi partnerünk részéről jelentős érdeklődést tapasztalunk egy olyan hitelkonstrukció iránt, amely váratlan bevételeket generálna. Ez jelentős összegű előleget biztosítana, amely segítene kielégíteni az Ukrajnában várhatóan felmerülő igényeket, mind katonai, mind pedig újjáépítési szempontból” – mondta Yellen németországi látogatása során.

A szerzők hangsúlyozzák, hogy a nyugati szövetségesek már hónapok óta tárgyalnak arról, meddig mehetnek el az orosz központi banki eszközök felhasználásában. Az Egyesült Államok úgy véli, hogy ennek a pénznek az elkobzása és Ukrajnának való átadása a nemzetközi jog szerint jogszerű lenne. Ugyanakkor több európai ország, köztük Franciaország és Németország óvatos egy ilyen lépés jogszerűségét illetően.

Bár az Egyesült Államok nemrégiben olyan törvényt fogadott el, amely felhatalmazást adna a Biden-kormányzatnak az orosz vagyon lefoglalására és elkobzására, az Európával való egységes fellépés vágya nagyrészt háttérbe szorította ezt az elképzelést

– áll a cikkben.

Ugyanakkor ebben a hónapban az uniós országok megállapodtak abban, hogy készek a nyereség 90 százalékát az Európai Békealapon keresztül fegyverek vásárlására fordítani Ukrajna számára. A fennmaradó 10 százalékot az újjáépítésre és nem halálos fegyverek vásárlására költik, hogy kielégítsék az olyan, katonailag semleges országok érdekeit, mint Írország, Ausztria, Ciprus és Málta.

Olekszandr Kovalenko katonai és politikai megfigyelő a Telegramon kommentálta az új típusú ATACMS rakéták lehetséges átadását Ukrajnának, amelyekkel a hadsereg a Krímben lévő orosz hajókat támadhatja – írta meg az Unian .

Az objektum eltalálásának távolsága a kérdés. Ha az ATACMS-ekről beszélünk, akkor az átlagos lőtávolságuk 300 kilométer. És tulajdonképpen most már elmondhatjuk, hogy ezen a távolságon el tudjuk pusztítani az ellenséges objektumokat. Az, hogy ez az objektum a szárazföldön vagy a tengeren van-e, nem fontos

– mondta Kovalenko.

Hozzátette, hogy az is fontos, milyen volt a rakétának a robbanófeje. Hiszen ez határozza meg ennek az eszköznek a funkcionalitását.

„És egy olyan aknaszedőre, mint a Kovrovecs, használható egy szabványos ATACMS rakéta, Storm Shadow, vagy ha mégis kapnánk egy Taurust Németországból, akkor az. Ha olyan létesítményekről beszélünk, mint egy 3-as rangú hadihajó, mint a Ciklon, akkor ahhoz is elegendő lett volna egyetlen rakéta” – magyarázta Kovalenko.

Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök megerősítette részvételét a svájci békecsúcson – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán miniszterelnök a horvát kormányfővel folytatott megbeszélést követően.

Gratuláltam a miniszterelnöki kinevezéséhez, és köszönetet mondtam Horvátország Ukrajnának nyújtott folyamatos támogatásáért. Megköszöntem továbbá Plenkovic miniszterelnöknek, hogy megerősítette részvételét a svájci békecsúcson

– írta Volodimir Zelenszkij.

A felek megvitatták továbbá, hogy Horvátország támogatja az Ukrajna EU-csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdését, valamint a G7-ek Ukrajnát támogató vilniusi nyilatkozatához való csatlakozás lehetőségét.

A 3. önálló rohamdandár parancsnokhelyettese, Makszim Zsorin kifejezte meggyőződését, hogy az oroszok nem lesznek képesek bevenni Harkivot. Arra is utalt, hogy a város elfoglalása jelen állás szerint valószínűleg nem célja Oroszországnak – írta meg az Unian ukrán hírügynökség.

Fokozott lesz a nyomás, látjuk a hírszerzési adatokból. De még mindig inkább úgy néz ki, hogy itt valószínűleg az erőforrásaink merítése, az erőnk más irányú gyengítése és a tartalékaink csökkentése a feladatuk

– írta a parancsnokhelyettes. Elmondása szerint az ellenséges erők felhalmozása és átcsoportosítása Szumi irányában zajlik.

„Eddig hasonló feladatról beszélnek a számok ott is – az ukrán hadsereg erőinek visszavonásáról. És általában véve a helyzet a fronton elég nehéz, és a közeljövőben biztosan nem lesz könnyebb. Épp ellenkezőleg, nehéz nyár áll előttünk, súlyos harcokkal” – tette hozzá.

Regionális hatóságok közölték, hogy orosz támadás következtében meghalt egy ember a dél-ukrajnai Herszon régióban – írja a The Guardian.

Herszont az ukrán erők 2022 végén foglalták vissza, hónapokkal azután, hogy az orosz erők megszállták Ukrajnát, de a régió és legnagyobb városa azóta is folyamatos orosz támadásoknak van kitéve.

Újabb herszoni lakos halt meg az oroszok támadásában

– írta a régió kormányzója, Oleksandr Prokudin a Telegramon, hozzátéve, hogy egy 72 éves férfi is megsebesült a támadásban.

Oroszországban a vártnál nagyobb mértékben bővült a gazdaság teljesítménye az idei első negyedévben éves összevetésben, miközben a szakértők által becsült mértékben nőtt az áprilisi éves infláció – adta hírül az MTI.

A statisztikai hivatal adatai szerint a hazai össztermék (GDP) 5,4 százalékkal nőtt a tavalyi első negyedévhez viszonyítva, ami megegyezett a gazdaságfejlesztési minisztérium által várttal, és jócskán felülmúlta a jegybank 4,6 százalékos előrejelzését.

Az elemzői várakozásokban némileg kisebb, 5,3 százalékos növekedés szerepelt az idei első negyedévre a tavalyi utolsó negyedévi éves szintű 4,9 százalék után.

Ugyancsak a statisztikai hivatal adatai szerint áprilisban az éves szintű infláció az elemzői várakozásoknak megfelelően 7,8 százalékra nőtt a márciusi 7,7 százalékról. A havi szintű növekedés 0,4 százalékról 0,5 százalékra gyorsult.

Az élelmiszerek ára havi szinten 0,49 százalékkal, éves szinten 8,33 százalékkal emelkedett a múlt hónapban, a nem élelmiszertermékek 0,41 százalékkal drágultak áprilisban havi és 7 százalékkal éves összevetésben. A szolgáltatások áremelkedése márciussal összevetve 0,62 százalék, tavaly áprilishoz képest 8,12 százalék volt.

Az orosz központi bank áprilisban 4,3–4,8 százalékra emelte idei inflációs várakozását az addigi 4–4,5 százalékról.

Ukrajna amerikai nagykövete, Okszana Markarova arra kérte az amerikai vezetőket, hogy gyorsítsák fel a fegyverek és segélyek szállítását Kijevnek – írja az Unian ukrán hírügynökség.

„Nem lehet elég gyors, amikor egy ilyen rossz ellenséggel van dolgunk, és be kell pótolnunk a hosszú szünetet. Gyorsabbnak kell lennie” – jegyezte meg Markarova a CBS-nek.

A nagykövet szerint a légvédelmi rendszerekre van most a legnagyobb szüksége Ukrajnának.

„Hálásak vagyunk az USA-nak, hogy keresi őket, engedélyezi, finanszírozza egy részüket, de többre van szükségünk, és itt az ideje, hogy szó szerint merész döntéseket hozzanak, és többet biztosítsanak számunkra, hogy azonnal láthassuk őket ott, ahol szükségünk van rájuk” – sürgetett Markarova.

Az orosz kormány arról döntött, hogy feloldja a benzinexport átmeneti tilalmát arra hivatkozva, hogy a piac kellően ellátott – írja az MTI.

A hírt az energiaügyi minisztérium közölte, amely azonban nem ismertette, hogy mikortól érvényes a döntés.

Oroszország, amely eredetileg március 1-jétől hat hónapra tiltotta be a benzinexportot, tavaly szeptember 21. és november 17. között hasonló tilalmat léptetett életbe a magas belföldi árak visszaszorítása és az üzemanyaghiány megszüntetése érdekében. 2023-ban a tilalom feloldását az tette lehetővé, hogy helyreállt a kínálat a belföldi üzemanyagpiacon, sőt ellátási többlet keletkezett.

A márciustól életbe léptetett intézkedés nem vonatkozott az Eurázsiai Gazdasági Unió tagállamaira, Mongóliára, Üzbegisztánra, továbbá Grúzia két, Oroszország által támogatott szakadár régiójára, Dél-Oszétiára és Abháziára.

Kaia Kallas észt miniszterelnök szerint a NATO-országoknak nem kell attól tartaniuk, hogy ha csapatokat küldenek Ukrajnába az ukrán katonák kiképzésére, az Oroszországgal való háborúba sodorhatja a szövetséget – írja a The Financial Times.

A kormányfő azt mondta, hogy „vannak országok, amelyek már most is katonákat képeznek ki a helyszínen”, és ezt saját felelősségükre tették. A miniszterelnök meggyőződése, hogy ha a megszállók megtámadnák a kiképző személyzetet, az nem váltaná ki automatikusan a NATO kölcsönös védelemről szóló 5. cikkely életbelépését.

„Nem tudom elképzelni, hogy ha ott valaki megsérül, azok, akik az embereiket küldték, azt mondják majd: »Ez az 5. cikkely. Legyen… bombázzuk le Oroszországot.« Ez nem így van. Ez nem automatikus. Tehát ezek a félelmek alaptalanok. Ha elküldöd az embereidet, hogy segítsenek az ukránoknak… akkor tudod, hogy háború van az országban, és egy veszélyes zónába mész. Ezért kockázatot vállalsz” – magyarázta Kaia Kallas.

Az Ukrán Fegyveres Erők Császov Jar keleti részén lévő csoportosulása gyakorlatilag megsemmisült. A város egy része szürke zónában van – közölték a Donyecki Népköztársaság (DNR) biztonsági erői a TASZSZ orosz állami hírügynökséggel.

Csasziv Jar keleti része, mondhatni, a szürke zónában van. Ott most gyakorlatilag nem maradt ellenséges csoportosulás. Akik tudtak, elmenekültek, a többit megsemmisítették

– mondta az ügynökségi beszélgetőpartner.

Hozzátette, hogy az orosz légihadsereg, valamint a tüzérség intenzív munkája ellenére az ukrán erők továbbra is kísérletet tesznek arra, hogy a város keleti részébe tartalékokat vezényeljenek át.

Korábban a DNR biztonsági szervei azt közölték a TASZSZ-szal, hogy az ukrán csapatok Csasziv Jar keleti részén lévő csoportosulása „műveleti bekerítésben” van.

Oroszország Ukrajna elleni háborújában az ukránok 2022. február 24-től 2024. május 20-ig megsemmisítettek összesen (zárójelben az elmúlt nap veszteségei):

• 7590 (+14) harckocsit,
• 14 665 (+35) páncélozott harcjárművet,
• 12 737 (+50) tüzérségi rendszert,
• 1076 (+2) rakétavetőt,
• 807 (+4) légvédelmi rendszert,
• 2205 (+1) cirkálórakétát,
• 354 repülőgépet,
• 326 helikoptert,
• 17 311 (+60) gépjárművet és tartálykocsit,
• 2079 (+2) különleges felszerelést,
• 27 (+1) hajót és
• 10 236 (+81) drónt.

A háború kitörése óta 493 690 orosz katona vesztette életét, csak az elmúlt napon 1400-an haltak vagy sebesültek meg.

A megszállt Szevasztopol elleni támadáskor elsüllyedhetett a Ciklon nevű orosz hajó – írja az Unian ukrán hírügynökség.

Erről egy orosz Telegram csatorna számolt be. Adataik szerint május 19-én éjjel a hajó a kikötőben volt, és az ukrán hadsereg két ATACMS ballisztikus rakétával találta el. 

A csapás következtében az oroszok Fekete-tengeri flottájának hat katonája meghalt, 11 másik pedig megsebesült, és maga a hajó is elsüllyedt. A hajó még 2020-ban indult útnak, és már az Ukrajna elleni háború idején felvették a Fekete-tengeri flottába.