Ez volt az évszázad bűncselekménye Magyarországon

Különös véletlenek könnyítették meg 1983. november 5-én, hogy egy magyar és olasz tagokból álló bűnbanda betörjön a budapesti Szépművészeti Múzeumba, és ellopjon hét nagy értékű festményt.

Ráadásul a riasztó egyik infraérzékelője is elromlott, az ideiglenes riasztó pedig üzemképtelenné vált, ezért amikor a tolvajok behatoltak, nyugodtan le tudtak akasztani a falról hét képet, miközben az éjjeliőrök – este 9 és éjfél között – a szolgálati helyiségben tartózkodtak.

Nem is akármilyen képek voltak ezek: Raffaellótól az Esterházy Madonna és az Ifjú képmása, Giorgione képmása, Tintoretto női és férfi képmása, valamint Gianbattista Tiepolótól két kép: a Szűzanya hat szenttel és a Pihenő szent család.

Ezek a képek szerencsére a mai napig láthatók a múzeumban, tehát – kiterjedt nemzetközi összefogásnak köszönhetően – meglettek. A nyomozásba bekapcsolódott az Interpol, az olasz bűnözők révén pedig a szálak egészen a nápolyi Camorráig vezettek. Az elkövetőket végül elfogták és elítélték.

Képek egy zöld bőröndben

Egy képet 1983 decemberében Törökbálinton elásva, a többi hatot 1984 januárjában a görögországi Aigion környékén lévő Panagia Trypiti kolostorban, egy zöld bőröndben találták meg. A műkincseket feltételezhetően egy görög milliomos megrendelésére tulajdonították el, de ezt nem lehetett bizonyítani. Az esetet a korabeli sajtó az évszázad magyarországi bűncselekményének nevezte.

A nagy képlopásról 1985-ben Képvadászok címmel rendezett filmet Szurdi Miklós és Szurdi András, 2019-ben pedig egy olasz–magyar koprodukcióban készült dokumentumfilm mutatta be az ügy hátterét Operazione Budapest /Budapest művelet címmel. A filmben kirajzolódik a nyolcvanas évek Magyarországa, ahol még Zsigulik jártak az utcákon, de hirtelen olyan bűncselekménnyel kellett szembenézni, ami nemzetközi viszonylatban is nagy visszhangot váltott ki.

A szélesebb nyilvánosság egyébként másnap, 1983. november 6-án, este, a Magyar Televízió A Hét című műsorában értesült a lopásról, ami aztán hónapokig lázban tartotta a közvéleményt.

A múzeumok hatalma

Izgalomra azonban nem csak akkor adnak okot a múzeumok, ha ellopják valamelyik nagy értékű műtárgyukat, de 

A múzeumok gyűjteményeik és programjaik révén olyan társadalmi szövetet kötnek össze, amely elengedhetetlen a közösségépítésben – írta 2022-ben a világnap alkalmából az ICOM (Múzeumok Nemzetközi Tanácsa) a múzeumok hatalmáról. – A demokratikus értékek fenntartásával és az egész életen át tartó tanulás lehetőségével mindenki számára hozzájárulnak a tájékozott és elkötelezett civil társadalom kialakításához – írták, hozzátéve, hogy szabadítsuk fel közösen a múzeumok erejét.

De a közösségépítés mellett gondolhatunk magunkra is, vagyis hogy milyen hatással van ránk, ha eltöltünk néhány órát egy kiállítóhelyen. Ahogy Nemes Nagy Ágnes írta:

Én már csak ezt szeretem, a múzeumot. A tárgyak, a levegő alig-poros tisztaságát, a tárlók üvegfényeit. Ahogy ott ül a sarokban a két teremőr-öregasszony, ősz hajuk tartóshullámba rakva, az egyik óvatosan kávét hörpöl termosz-kupakból. Nem nézek én ott semmit. Ne hidd, hogy nézek. Semmit. Bánom is én, kelta baltanyél, középkori csempe, kép, absztrakt szobor, nem nézek semmit. Csak a levegő, tudod.

Most ön is tesztelheti, mennyit tud a világ és Magyarország kiállítóhelyeiről. 

(Borítókép: A Szépművészeti Múzeum Budapesten 2024. január 5-én. Fotó: Balaton József / MTVA / MTI)