A védői titok ott kezdődik, amikor az ügyfél elmegy tanácsot kérni egy ügyvédtől

Az elmúlt hetekben a gyermekvédelmi törvényhez benyújtott módosítási javaslat kapcsán ismét fellángolt a vita, hogy felül lehet-e írni feljelentési kötelezettséggel a gyónási titkot? Nos, a válasz az, hogy nem.

Orosz Balázs, a legendás ügyvéd szerint két abszolút titok van, amely alól csak a Jóisten adhat feloldozást: az egyik a gyónási, a másik az ügyvédi titok.

Ki a titokgazda?

Baranyi Bertold ügyvéd álláspontja szerint az ügyvédi hivatás gyakorlásának alapja az ügyfél bizalma. Bizalom abban, hogy amikor az ügyvéd előtt feltárja legféltettebb magánéleti, gazdasági, pénzügyi titkait, azok nem kerülhetnek avatatlan személy birtokába.

A 2017-es ügyvédi törvény szerint a titoktartás kiterjed minden olyan tényre és adatra, amelyről az ügyvéd hivatásának ellátása során szerzett tudomást. Az ügyvéd akkor is köteles megtartani a titkot, ha a megbízási jogviszony a megbízóval nem jött létre, vagy megszűnt.

Vagyis az ügyvédi titok – a közhiedelemmel ellentétben – nem csak az ügyfél által közölt információkra terjed ki, hanem minden olyan ismeretre, adatra, ami az adott ügy ellátásával összefügg. Ez lehet például az ellenfél vagy annak jogi képviselője által elmondott tény is.

Ez pedig azt jelenti, hogy az ügy ellátása során megszerzett minden ismeretnek a megbízó (az ügyfél) a gazdája, azaz ő rendelkezhet vele akkor is, ha nem ő maga a forrása az adatnak, vagy eredetileg nem ő adta át az információt.

Érvényes a sajtónyilatkozatokra is

A titoktartási kötelezettség nemcsak akkor terheli az ügyvédet, ha hivatalos eljárás keretében a hatóság tanúként kívánja kihallgatni, hanem a baráti beszélgetések és sajtónyilatkozatok során is.

Baranyi Bertold a sajtónyilatkozatokkal kapcsolatban azt is hangsúlyozza, hogy a nyilvánosság előtti megszólaláshoz szükséges a titokgazda hozzájárulása, hiszen elkerülhetetlen, hogy az újságnyilatkozatban, televíziós szereplésnél az ügyvéd az ügy ellátása során tudomására jutott tényeket, ismereteket ossza meg a nyilvánossággal. Ugyanakkor azonban a nyilvánosság előtti megszólaláshoz kizárólag a titokgazda ügyfél hozzájárulása szükséges, és az ügy nyilvánosság elé tárásához az ellenérdekű fél kifejezett tiltakozása ellenére is sor kerülhet.

Ahogy a jogban szinte mindig, itt is vannak kivételek. Az ügyvéd feltárhatja az ügyvédi titkot

• az ügyvédi törvény szerinti fegyelmi és hatósági ügyben, az eljárás lefolytatásához szükséges körben, az eljáró kamarai szervek és bíróság előtt;
• az ellene indult büntetőeljárásban a védekezéshez való jogának érvényesüléséhez szükséges mértékben;
• a nem az ügyfele által a sérelmére vagy az ügyfele sérelmére elkövetett bűncselekmény felderítéséhez és bizonyításához szükséges mértékben.

Az ügyvédi titokról rendelkezni jogosult kérelmére, kezdeményezésére az ügyvédi titoktartásra kötelezett ellen indult bírósági, hatósági vagy más közhatalmi eljárásban az ügyvédi titoktartásra kötelezett a védekezéshez szükséges mértékben az ügyvédi titkot feltárhatja.

A védői titok kezdete

Ibolya Tibor, a legfőbb ügyész bűnügyi helyettese tavaly nyáron a XVI. Magyar Jogászgyűlés büntetőjogi szekciójában szokatlanul nagy tapsvihart aratott, amikor kijelentette:

A védői titok ott kezdődik, amikor az ügyfél elmegy tanácsot kérni egy ügyvédtől büntetőügyben. Ha még nincs büntetőeljárás, akkor is.

Az ügyvédek azért üdvözölték a legfőbb ügyész helyettesének kijelentését, mert 2022-ben a Legfőbb Ügyészség egy gazdasági büntetőügyben még más álláspontot képviselt. A konkrét esetben az ügyfél egy 2020 eleji adóhatósági határozatból értesült arról, hogy ellene nyomozás folyik. Erre védői meghatalmazást adott ügyvédjének. Néhány hónappal később az ügyfelet őrizetbe vették, majd még aznap ügyvédjénél is házkutatást tartottak. A kutatás kezdetén – amikor ügyfele már megalapozottan gyanúsítható státuszú volt – az ügyvéd benyújtotta védői meghatalmazását a nyomozó hatóságnak. Utóbbi azonban mégis lefoglalta a védői titkokat.

Amikor pedig az ügyvéd az eljárás felülvizsgálatát indítványozta, a Legfőbb Ügyészség azt az álláspontot képviselte, hogy érvénytelen az a védői meghatalmazás, amely az előtt kelt, hogy az ügyfelet meggyanúsították volna, tehát védői titok sem keletkezhetett.

Az eset kapcsán Garajszki Zoltán ügyvéd a Lefoglalhatók-e a korai védői titkok? című cikkében az Alaptörvény XXVIII. cikk (3) bekezdésére hivatkozik, amely kimondja:

A büntetőeljárás alá vont személynek az eljárás minden szakaszában joga van a védelemhez.

Az ügyvéd szerint az Alaptörvényből az következik, hogy a „büntetőeljárás alá vont” fogalma nem azonosítható a „bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható” fogalmával, még kevésbé a büntetőeljárási törvény gyanúsítotti fogalmával. Ezért tévedés a hatályos szabályozást úgy értelmezni, hogy a gyanúsítást megelőzően ne illethetne meg valakit a védői meghatalmazáshoz, a védelemhez és a védői titokhoz való alapjog.

(Borítókép: Völner Pál a Schadl–Völner-per tárgyalásán 2023. február 17-én. Fotó: Németh Kata / Index)