Rusvai Miklós: Az új Covid-alvariáns már mindenhol jelen van

„A FLIRT egy mozaikszó, amiben a mássalhangzók az aminosav-mutációkra utalnak, amíg nem kap a görög ábécé szerint új nevet a koronavírus újabb változata, addig nem új variánsról, csak a 2021 vége óta velünk lévő omikron egyik alvariánsáról van szó”– ismertette Rusvai Miklós. A víruskutató rámutatott: 2023. január és augusztusa között 28 különböző omikron-variánst azonosítottak Magyarországon, tulajdonságuk azonban alig különbözik egymástól, ezért nem érdemes mindet számításba venni. 

Hatékonyak az oltások ellene?

Az amerikai kutatók szerint a FLIRT-nél aggodalomra ad okot a tüskefehérjében történt változás, amely alkalmassá teszi arra, hogy könnyebben bejusson a szervezetbe, és megbetegítse az embert. Rusvai Miklós elmondása szerint mivel a tüskefehérje ellen képződnek ellenanyagok, egy fokkal jobban ki tudja kerülni a KP.2 a korábbi vakcinákat. A vuhani törzs ellen kidolgozott oltóanyagok a FLIRT esetében 60-70 százalékos védelmet nyújtanak, az omikronra kifejlesztett vakcinák 85-90 százalékos hatékonyságot mutatnak az új alvariánssal történő megfertőződésnél. 

A víruskutató arra is kitért, hogy a gyártók már dolgoznak az erre a változatra kifejlesztett vakcinán, amit minden bizonnyal az őszi-téli időszakra tesznek elérhetővé. 

A nyár Covid-szünet

„Nyáron ugyanis szabadságra megy a koronavírus” – húzta alá a szakember, emlékeztetve arra, hogy május és szeptember között az esetszámok nem érik el a heti 200 ezer megbetegedésnél kezdődő járványos szintet. „Nem volt ez máshogy 2021 azonos időszakában, amikor még jócskán benne voltunk a pandémiában” – elevenítette fel a víruskutató. Mint ismert, a vakcinák megérkezését követően 5 millió beoltott után, június elején enyhítettek a korlátozásokon, amikor is nyári szünetet kaptunk a Covidtól.

Rusvai Miklós ebből kiindulva a rizikócsoportnak inkább augusztus végétől ajánlja az oltások felvételét, mivel az esetszámok felfutása a tanévkezdést követően várható. Az új koronavírus-alvariáns szempontjából a 70 év fölötti krónikus betegek, az onkológiai kezelés alatt állók, a szervátültetettek számítanak veszélyeztetetteknek. A vakcinák védettsége fél évig tart ki, a víruskutató elmondása szerint a többség két éve egyáltalán nem oltatta magát, a lakosság számára a sorozatos, sokszor észrevétlen átfertőződések jelentenek védettséget a leginkább már náthává szelídült koronavírus ellen.

Hasonló tüneteket tapasztaltak azok is, akiket megbetegített a FLIRT változat:

• hőemelkedés
• orrfolyás, légzési nehézségek
• rekedtség, torok-, fejfájás
• ízületi fájdalmak
• gyengeség
• gyomor-bélrendszeri panaszok
• ízlelés- vagy szaglásvesztés

„Egyéni érzékenységtől függ, hogy kinél mely tünetek és milyen intenzíven jelentkeznek” – hangsúlyozta Rusvai Miklós. Az Egyesült Államok Betegség-ellenőrzési és Megelőzési Központja (CDC) jelentése szerint náluk is mélyponton van az oltási hajlandóság, a felnőttlakosság 22,6 százaléka kapott 2023 szeptembere óta emlékeztető vakcinát, jellemzően a 75 év felettiek éltek ezzel nagyobb arányban – írja az USA Today. Rusvai Miklós ehhez hozzátette: a FLIRT januárban jelent meg Koreában, majd Japánban és távol-keleti terjedése után még év elején megérkezett az amerikai kontinensre, de halálesetről vagy súlyos kórházi megbetegedésről nem számoltak be. Az amerikai adatok szerint már a Covid-fertőzések harmadáért ez a változat felelős, ezzel megelőzte a télen domináns JN.1-et, ami az esetek ötödénél volt jelen.

Aggodalomra okot adó vírusok

„A nyár jellemzően nem a légzőszervi megbetegedések szezonja, ugyanakkor szórványos esetek előfordulnak. A téli időszakban felfutó influenzától már jobban kell tartani, mint a koronavírustól, mivel az előbbi magas lázzal és nagyobb arányban jár szövődményekkel, mint az omikron változatai” – mutatott rá a víruskutató, hozzátéve: a szakemberek már inkább egy másik vírus, a madárinfluenza járványos terjedésétől tartanak, igaz, 2005 óta számolnak ezzel, de most először terjedt emlősről emberre. Rusvai Miklós megerősítette: az emberről emberre terjedés esetén hamar ki tudnak fejleszteni a H5N1 ellen vakcinát, ugyanis franciaországi telepen már oltják a baromfikat olyan oltóanyaggal, amely szükség esetén pár hónap alatt emberre adaptálható verzióban is elérhető lesz.

A koronavírus új omikron-változatai ellen hatásos oltóanyag kifejlesztésénél is 2-3 hónappal kell számolni, mire a gyártók elérhetővé teszik. A szakember szerint ezért is van jelentősége annak, hogy szezonális kórokozóvá minősítette az országos tiszti főorvos a koronavírust, így akár évente be lehet adatni az erre kifejlesztett vakcinát, hasonlóan az influenzához. 

(Borítókép: Francine Orr / Los Angeles Times / Getty Images)