Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Három ukrán települést foglalhattak el az oroszok Harkiv közelében;
• Már 15 halálos áldozata van a belgorodi támadásnak orosz tisztviselők szerint;
• Egy amerikai parancsnok szerint brit különleges erők tartózkodhatnak Ukrajnában;
• Ukrán drónok támadtak meg egy orosz olajraktárat és egy elektromos alállomást;
• Újabb európai ország lenne kész atomfegyvert fogadni háború esetén.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk kedden is. Jó pihenést kívánunk!

Kaja Kallas észt miniszterelnök hétfőn üdvözölte azokat az uniós terveket, amelyek alapján átadnák a nyugati szankciók keretében zárolt orosz vagyon kamatjövedelmét Ukrajnának.

Kallas a litván fővárosban, Vilniusban beszélt erről a másik két balti ország kormányfőjével. Mint mondta, „mindez valós forrásokat nyújtana fegyverek vásárlására” a kijevi vezetésnek.

Az észt kormányfő ezen túlmutató intézkedéseket is sürgetett: „Nem állhatunk le itt. (…) Meg kell találnunk a módját annak, hogy a befagyasztott orosz vagyont is felhasználhassuk” – mondta, hozzátéve, hogy Oroszország károkat okoz Ukrajnában, így fizetnie is kell érte.

Kallas kijelentette, hogy Észtország az ügyben tovább akar menni, és a szankciók keretében zárolt orosz vagyont át kívánja adni Ukrajnának. Mint mondta, az észt kormány ennek érdekében törvényjavaslatot is beterjesztett a parlament elé. Hozzátette: ennek során be kell tartani a jogállamiságot.

„Törvénytervezetünket balti kollégáinkkal és más külső partnereinkkel is megosztottuk” – mondta Kaja Kallas, és azon várakozásának adott hangot, hogy más országok is követni fogják Észtország példáját az Európai Unióban.

Az Európai Unió Tanácsa további egy évvel meghosszabbította annak az ideiglenes kereskedelmi rendeletnek a hatályát, amely szerint Ukrajna és Moldova túlnyomórészt vámok és mennyiségi korlátozások nélkül további egy éven át hozhatja be az Európai Unióba a termékeit, köztük a mezőgazdasági termékeket – tájékoztatott az uniós tanács hétfőn.

Az ukrán mezőgazdasági termékekre kivetett behozatali vámok és kvóták felfüggesztése 2025. június 5-ig, míg a moldáv termékekre kivetett behozatali vámok és kvóták felfüggesztése 2025. július 24-ig marad érvényben.

Az új rendelet értelmében az Európai Bizottság sürgős intézkedéseket hozhat, és bármilyen általa szükségesnek ítélt intézkedést elrendelhet, amennyiben az ukrán behozatal, különösen a mezőgazdasági termékek uniós behozatala miatt jelentős zavar keletkezik az EU, illetve a tagállamok piacain.

Az ideiglenes kereskedelmi liberalizációs intézkedések meghosszabbítása mellett az EU védelmet biztosít az uniós mezőgazdasági termelőknek, ugyanis az Európai Bizottság vészfékmechanizmust vezet be a különösen érzékeny mezőgazdasági termékek, nevezetesen a baromfi, a tojás, a cukor, a zab, a búza, a kukorica és a méz esetében.

Ha e termékek behozatala meghaladja a 2021 második felében, valamint 2022 és 2023 egészében feljegyzett behozatali mennyiségek átlagát, a vámok újra kivethetők lesznek.

Az új szabályokról szóló megállapodás részeként az Európai Bizottság ígéretet tett arra, hogy hamarosan tárgyalásokat kezd Ukrajnával a kereskedelem tartós liberalizációjáról.

Ukrajna májusban újabb korszerű Iris-T légvédelmi rendszert kap Németországtól – mondta hétfőn Martin Jaeger, Németország kijevi nagykövete egy televíziós adásban. Elmondása szerint a német támogatást Ukrajna igényeinek megfelelően fogják fejleszteni.

Most pontosan látjuk, hogy a légvédelemre van a legnagyobb szükség. Nézzék meg az energiarendszert, az energiaellátást, amely súlyos csapást szenvedett. Mi most pontosan az energetikai infrastruktúra helyreállításában segítünk, különös tekintettel a télre

– mondta Jaeger.

Mint a nagykövet megjegyezte, ha Ukrajna nem rendelkezik megfelelő légvédelemmel, akkor nagyon nehéz lesz visszaverni a jövőbeni támadásokat.

„Ezért döntöttünk úgy, hogy az eddigieknél is többet teszünk a légvédelem terén. Ma már két Patriot-rendszer van az országban, és egy másikat, egy harmadikat is fogunk ide hozni. Ez nem könnyű számunkra, mert vannak kötelezettségeink a NATO-ban is. És ez azt fogja jelenteni, hogy a Patriot-rendszerünk 25 százaléka Ukrajnában lesz” – jegyezte meg Jaeger.

Hozzátette, hogy szerinte „nincs még egy ilyen ország a világon, amelyik ennyit ad”, mint Németország – idézi az Unian ukrán hírügynökség.

Öt frontszakaszon nyomult előre vasárnap az orosz hadsereg, miközben 28 ukrán ellenrohamot vert vissza – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium.

A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek a harci érintkezési vonal mentén több mint 1450 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan.

A minisztérium a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett meg egy Szu–27-es-es repülőgépet, öt harckocsit – köztük egy német Leopard 2A1-est –, két gyalogsági harcjárművet, kilenc páncélozott harcjárművet, egy amerikai M109-es Paladin és egy brit AS–90-es Braveheart önjáró löveget, valamint két amerikai M777-es vontatott tarackot, öt sorozatvetőt – köztük egy cseh Vampire és két horvát RAK-SA-12-es típusút –, hat Tocska-U harcászati rakétát, valamint Vilha, Vampire és HIMARS sorozatvetők 39 rakétáját, öt HAMMER irányított francia légibombát, négy Storm Shadow manőverező robotrepülőgépet, továbbá 33 drónt.

Az orosz statisztika szerint meghaladta a 16 ezret az ukrán hadsereg által a háború kezdete óta elvesztett páncélosok és egyéb páncélozott harcjárművek száma.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Kurszk megyei Popovo-Lezsacsi községben pilóta nélküli repülőszerkezetről ledobott gránátok kioltották egy nő életét, a luhanszki régióban lévő Krasznodon ipari negyedében pedig három civil vesztette életét, négy megsebesült egy rakétatámadás következtében, amely erős tüzet is okozott.

Belgorodban, ahol egy kilencemeletes lakóház egész lépcsőháza beomlott egy vasárnapi ukrán rakétatámadás következtében, hétfő hajnalra 15 halottat emeltek ki a romok alól. A sebesültek száma 17, többet közülük Moszkvába szállítottak kórházi ápolásra.

Felrobbant egy orosz lőszerraktár Szorokino városában, a Luhanszki régióban május 13-án – közölte Artem Liszohor kormányzó.

A lőszerraktár az orosz határ közelében található, mintegy 130 kilométerre a frontvonaltól – jelentette a kormányzó.

A megszállt régió Moszkva által beiktatott vezetője, Leonyid Pasecsnik azt állította, hogy rakétatámadás érte a város egyik ipari területét, és Ukrajnát hibáztatta. Elmondása szerint három ember meghalt és négy megsebesült – írja a The Kyiv Independent.

Dmitro Kuleba külügyminiszter május 13-án utazott Szerbiába, a teljes körű háború kezdete óta először. Előző nap Olena Zelenszka ukrán first lady is Szerbiába látogatott.

Szerbiát régóta fűzik kapcsolatok Oroszországhoz, és eddig tartózkodott az ország szankcionálására vagy más módon történő elszigetelésére irányuló nemzetközi kísérletektől. Alekszandar Vucsics szerb elnök Ukrajnát is „baráti országnak” nevezte, és 2023 januárjában kijelentette, hogy a Krím és a Donbasz szuverén ukrán területek.

Kuleba találkozott Vucsiccsal, Milos Vucevic miniszterelnökkel és Marko Djuric szerb külügyminiszterrel.

A megbeszélések középpontjában a két ország közötti kétoldalú együttműködés fokozásának lehetőségei álltak – közölte Kuleba. Megköszönte Szerbiának, hogy humanitárius segélyt nyújt Ukrajnának – írja a The Kyiv Independent.

Megsérült egy 61 éves nő, amikor az orosz erők megtámadtak egy falut Herszon régióban – írja az Ukrinform.

Erről a Herszoni területi katonai közigazgatás számolt be.  Mint megjegyezték, az ellenséges támadás következtében a nő agyrázkódást szenvedett.

Reggel egy másik falut is megtámadtak az oroszok, megsebesítve egy 74 éves helyi férfit.

Andrej Belousov orosz védelmi miniszterjelölt ismertette, milyen feladatok várnak rá kinevezése után – írja a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.

Elmondta, hogy a hadsereg egészségügyi ellátására fog nagy figyelmet fordítani, mivel szerinte ma az Északi Körzet katonái azzal a helyzettel szembesülnek, hogy a civil klinikákon nem fogadják be őket, a katonai kórházak pedig túlzsúfoltak.

Sok a tennivalónk, ez vonatkozik a túlzott bürokráciára, a katonai személyi juttatások igazolásával kapcsolatos papírmunkára is. Mindezt mindenképpen meg kell oldani az elektronikus interakciós rendszer keretében

– tette hozzá Andrej Belousov.

Valentina Matvienko házelnök viszont bizakodását fejezte ki, hogy a jelöltnek a kinevezés után nem sok időre lesz szüksége ahhoz, hogy minden részletbe belemerüljön.

Az El Pais című napilap kormányzati forrásokból úgy tudja, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a következő napokban Spanyolországba utazik. A látogatás ideje alatt Kijev és Madrid kétoldalú biztonsági megállapodást ír alá – írja az Ukrjajinszka Pravda.

Zelenszkij és Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök várhatóan aláírja az Ukrajna és Spanyolország közötti kétoldalú biztonsági megállapodást, amely a G7-ek nyilatkozatának folytatása.

A múlt héten jelentették be, hogy Zelenszkij és Sanchez telefonbeszélgetést folytattak a biztonsági megállapodásról szóló tárgyalások befejezéséről.

Ez lesz Zelenszkij első kétoldalú látogatása Spanyolországban.

Oroszország korábban körözést adott ki Volodimir Zelenszkij jelenlegi ukrán elnök és Petro Porosenko volt ukrán államfő ellen, azonban a napokban eltávolították őket az Orosz Föderáció Belügyminisztériumának körözési bázisából – közölte az ukrán Korrespondent.

Az ukrán vezetők körözési adatlapja nem sokkal azután tűnt el, hogy május 4-én a RIA Novosztyi állami ügynökség munkatársai véletlenül felfedezték őket az orosz belügyi adatbázisban. Az oldal most nulla eredményt mutat mindkét személy adataira rákeresve

– írták. 

A két ukrán politikus korábban már a Donyecki Népköztársaság körözési listáján is szerepelt. A lap értesülései szerint erre legkésőbb február 22-én kerülhetett sor, de csak május elején tűnt fel először a nyilvánosságnak. Kijevben Moszkva ilyen akcióit „a kétségbeesés bizonyítékának” és „figyelemfelkeltési kísérletnek” nevezték.

Újabb halott férfi holttestét emelték ki a határőrök a Tiszából – írta az Ukrajinszka Pravda.

Tegnap este a munkácsi különítmény badalói kirendeltségének határőrei egy búvárruhás férfi holttestére bukkantak a Tiszában, amit az áramlat vitt el

– közölte az állami határszolgálat.

A hírek szerint a határőrök egy kis határhajóval érték utol a holttestet, és kiemelték a folyóból. Az elhunyt partra szállítását követően értesítették a rendőrséget.

A hatóságok kiderítették, hogy az áldozat egy 42 éves huszti lakos.

Kárpátalja gyarapította azon emberek szomorú statisztikáit, akik megfulladtak, miközben megpróbáltak átkelni a Tiszán azokon a helyeken, ahol a szomszédos Magyarországgal és Romániával húzódik a határ, és ezzel a 29. ember halt meg ebben a folyóban

– áll a határszolgálat közleményében.

Az orosz offenzívával kapcsolatos helyzetet a Harkivi területen Jurij Butuszov, a censor.net főszerkesztője is értékelte Facebook oldalán.

Beszámolója szerint a nap folyamán az oroszok harcot kezdtek a határ közelében fekvő Hliboke és Sztaricafalvakban, de nem sikerült teljesen elfoglalni őket, jelenleg is gyalogsági harcot vívnak értük.

Elmondása szerint az oroszok megpróbáltak Lipci községig előrenyomulni, de sikertelenül. Vovcsanszk irányában az orosz erőknek sikerült behatolni a város külterületére, a külső utcákra és a húsfeldolgozó üzembe, de a város szinte teljesen az ukránok ellenőrzése alatt maradt.

A Vovcsanszkban tartózkodó újságíró ezenkívül arról számolt be, hogy az ukrán tüzérség és a drónok hatékonyan dolgoznak az orosz gyalogság ellen, akik hatalmas veszteséget szenvednek el.  Elmondása szerint folyamatban van a város védelmének megerősítése, de az oroszok folyamatosan támadnak, és próbálnak áttörni az ukrán harci alakulatokon.

Úgy ítélte meg, hogy tapasztalt parancsnokok és egységek vesznek részt a város védelmében, a védelem szervezése és az arcvonal meghatározása pedig kialakulóban van.

Az orosz csapatoknak a számbeli fölényük és előre megtervezett akcióik ellenére sem tudnak áttörni az ukrán védelmen.

Az oroszok legutóbbi tevékenységéből ítélve arra a következtetésre jutott, hogy megpróbálnak továbbhaladni a vovcsanszki lakótelepi fejlesztések területére és előrenyomulni Starica irányába. Elmondása szerint a csata folytatódik, az oroszok pedig továbbra is nagyon aktívan támadnak, így a helyzet nagyon feszült. Felhívta a figyelmet, hogy az összes ottani egységnek nagy szüksége van drónokra.

Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke a következő napokban a spanyol fővárosba, Madridba látogat, hogy aláírja a Spanyolország és Ukrajna közötti kétoldalú biztonsági megállapodást – írta anonim kormányzati forrásokra hivatkozva az El Pais.

A kiadvány szerint Zelenszkij Pedro Sanchez spanyol miniszterelnökkel írja alá a dokumentumot.

A megállapodás aláírásáról szóló tárgyalások információk szerint március elején kezdődtek. A kiadvány megtudta, hogy a megállapodás tartalma ugyanaz, mint amit Kijev már aláírt Dániával, Olaszországgal, Németországgal, Franciaországgal, Nagy-Britanniával és Kanadával.

Észak-Korea tavaly szeptember óta nagyjából 6700 konténernyi mennyiségben adhatott át tüzérségi lőszert Oroszországnak – közölte Sin Won-sik, Dél-Korea védelmi minisztere a Yonhap hírügynökség szerint.

A tárcavezető szerint ennyi konténerben nagyjából 3 millió darab 152 milliméteres tüzérségi lőszer vagy akár 5 millió darab 122 milliméteres lövedék is lehetett.

A Yonhap szerint a dél-koreai hírszerzés a napokban közölte: az Oroszországnak átadott eszközök közt akár még olyan lőszerek is lehettek, amelyeket az 1970-es években gyártottak Észak-Koreában.

Oroszországban kilenc főt vett őrizetbe a rendőrség, akik a gyanú szerint moszkvaiak elleni csalással finanszírozták az Ukrán Fegyveres Erőket. A kár meghaladja az 50 millió rubelt – közölte Irina Volk, az Orosz Föderáció belügyminisztériumának képviselője a TASZSZ szerint.

Oroszország belügyminisztériuma a Szövetségi Biztonsági Szolgálattal együttműködve őrizetbe vett kilenc lakost az ország különböző régióiból. Szerepüktől függően mindegyiküket bűnszövetség létrehozásával, annak tevékenységében való részvétellel, csalással és zsarolással gyanúsítják

– fogalmazott az orosz belügyminisztérium képviselője.

Jelenleg hét bűncselekmény-sorozatról van tudomása a bűnüldöző szerveknek, amikben összesen több mint 50 millió rubelt meghaladó kár keletkezett. A támadók pszichológiai technikákat alkalmaztak, hogy bizalmat keltsenek az áldozatokban, felhasználva a családjukról szóló nyílt információkat. Rábeszélték az embereket, hogy vegyenek fel több nagy összegű hitelt, és utaljanak pénzt az általuk megadott számlákra. Ezután az őket és rokonaikat állítólagosan fenyegető veszéllyel zsarolva arra kényszerítették az áldozatokat, hogy más régiókba távozzanak.

Victoria Nuland, az Amerikai Egyesült Államok volt külügyminiszter-helyettese szerint minden megállapodásnak, amelyet Ukrajna Oroszországgal köt, rendelkeznie kell az orosz csapatok kivonásáról Ukrajna területéről – írja az Unian.

A politikus meg van győződve arról, hogy Ukrajna képes lesz olyan erőpozíciót elérni, amely összezavarja Putyint, és arra kényszeríti, hogy tárgyalóasztalhoz üljön.

Rajtuk fog múlni, hogy milyenek legyenek az ukrán nép területi ambíciói. De vannak dolgok, amelyek egzisztenciális jelentőséggel bírnak. Bármilyen megállapodást, amelyet saját és globális érdekeik érdekében kötnek, olyan megállapodásnak kell lennie, amelyet Putyin kénytelen lesz betartani

– fogalmazott Nuland.

Az amerikai tisztviselő megjegyezte, hogy Putyin másképp soha nem köt alkut. Úgy látja, hogy egy olyan megállapodásra van szükség, amely biztosítja, hogy bárhogy is határoznak a Krímmel kapcsolatban, azt ne lehessen úgy remilitarizálni, hogy Ukrajna szívében tőr legyen.

Az orosz csapatok tüzérségeikkel el tudják érni Harkivot, ha sikerül 25-30 kilométeres távolságra megközelíteni a várost – írja az Unian.

A Katonai és Politikai Kutatóközpont vezetője, Olekszandr Muszijenko arra figyelmeztetett, hogy ez azonnal megtörténhet, ha az orosz csapatok bevonulnak Lipci faluba.

Meg kell érteni, hogy akkor már csak 25-30 kilométer lesz, és ez elég a tűz hatásának biztosításához. Vagyis a csőtüzérség képes lesz elérni Harkiv északi és északkeleti peremét. Remélem, hogy a komplex védekezőakciók eredményeként megállítjuk őket

– hangsúlyozta a szakember.

Muszijenko szerint az események menete attól függ, hogy Ukrajna milyen gyorsan erősíti meg haderejét a harkivi régió északi részén, hány fegyvert használnak majd, és mennyi ideig elég a nyugati segélyszállítmány.

Ha a teljes intézkedéscsomagot meghozzák, úgy gondolom, hogy 1-2 kilométernél többet [az oroszok – szerk.] nem léphetnek előre. Ha nem, akkor vissza kell vonulniuk a Harkiv körüli védelmi vonalhoz. Elég erősek és képesek lesznek sokáig visszatartani az ellenséget

– állapította meg a szakember.