Magyarország tényleg benevez az űrversenybe

A 4iG Csoport, valamint a cégcsoporthoz tartozó REMRED Zrt. a Fejér vármegyei Martonvásáron tette le Magyarország első űripari gyártóközpontjának alapkövét. A REMTECH gyártásra, összeszerelésre, integrációra és tesztelésre is alkalmas gyáregysége Európában egyedülálló moduláris technológiával, maximum négyszáz kilogramm tömegű műholdak gyártását, összeszerelését és tesztelését végzi majd. A 4000 négyzetméteres technológiai központban 1500 négyzetméteres speciális laboratóriumot hoznak létre, amely ISO8 és ISO5 minősítésű tisztatér-technológiával rendelkezik.

Versenyképességet alapozó fejlesztések

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a megnyitó kapcsán arról beszélt, hogy amikor a kormány 2021-ben elfogadta az ország történetének első űripari stratégiáját, s az űripart jelölte meg fontos és fejlesztendő területként, sokan mosolyogtak. Ma pedig itt állunk egy űripari high-tech cég legújabb gyártóbázisának alapkőletételénél, amely gyáregységben a tervek szerint 85 új, magas hozzáadott értékkel rendelkező munkahely jön létre.

Azzal, hogy az új iparágakban – például az elektromos autózásban vagy épp az űriparban – technológiai központok jönnek létre, Magyarország erősebb pozíciókkal vehet részt a kereskedelmi háborúban. Minden ilyen üzlet erősíti az innovációs képességünket, ami javítja a versenyképességünket, ami rendkívül fontos a jövő stabil gazdasági környezetének megteremtésében. Ezt a célt szolgálja a kormány által elfogadott versenyképességi stratégia is – emlékeztetett Nagy Márton.

A miniszter szerint a cél az, hogy 2027-ben, ’28-ban az első műhold elkészüljön az új üzemben. A magyar műholdgyártási képesség nemcsak gazdasági és biztonsági, hanem szuverenitási kérdés is egyben – hangsúlyozta Nagy Márton. Az ágazat jövője biztosnak látszik, hiszen az űripar a világ egyik legjobban növekedő, a nemzetközi felmérések szerint is válságálló iparága, amelynek értéke a 2023-as 630 milliárd dollárról egyes becslések szerint 2035-re elérheti az 1800 milliárd dollárt. 

Magyarországot gazdasági ökoszisztémája, infrastruktúrája és szellemi tőkéje egyaránt alkalmassá teszi arra, hogy meghatározó szereplővé váljon az űripar területén. Éppen ezért fontos a kormány stratégiai partnerének, azaz a 4iG-nak a beruházása, amely révén a társaság az IKT mellett az űriparban is régiós vezető szerepre törhet.

Nagy Márton felidézte, az IKT-piacon a kormány stratégiai együttműködési megállapodást kötött a 4iG Csoporttal, a cég a megállapodás keretében 150 milliárd forint értékű high-tech fejlesztést vállalt. Ráadásul a cég nemcsak Magyarországon, hanem külföldön, a Balkánon vagy legújabban Egyiptomban is olyan élenjáró fejlesztéseket végez, amely a jövő egyik legfontosabb high-tech iparágában szerez komoly piaci pozíciókat.

A miniszter felhívta a figyelmet: már elindult az űripari mérnöki mesterképzés a Budapesti Műszaki Egyetemen, jövő szeptembertől már a Miskolci Egyetemen is elérhető lesz ez az oktatás, valamint az ELTE-n is tervezik ilyen irányú tudományos szakemberek képzését. Az űripari startupok inkubálása régóta feladata a Design Terminálnak, amely az Európai Űrügynökséggel működik együtt.

A technológia fejlődése szempontjából is jelentős kezdeményezésnek számít a 4iG Csoport és a REMRED közös beruházásában megvalósuló űrtechnológiai gyártóközpont. A beruházással a vállalatcsoport egyedülálló képességekkel és infrastruktúrával rendelkezik majd Közép-Kelet-Európában. Az űripar, a technológiai és védelmi ipari holdingvállalat részeként a 4iG Csoport hagyományos üzletágai – informatika, távközlés – mellett a legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező terület – hangsúlyozta Jászai Gellért, a 4iG vállalatcsoport elnöke.

Az űrtechnológiai gyártóközpont szolgáltatásai és műholdgyártási kapacitása tovább erősíti majd a 4iG Csoport nemzetközi jelenlétét, új hazai és nemzetközi partnerségek kialakítását. A központ ugyanakkor nem csupán a műhold-technológia és ehhez kapcsolódó űripari fejlesztések kiemelkedő hazai bázisa lesz, hanem egy olyan innovációs központ, amelyben a nemzetközi stratégiai együttműködések mellett a hazai tudásipar is megjelenik majd. Így olyan gyártói piacra léphetünk, amely a legmodernebb eszközöket a legújabb tudással ötvözve világszínvonalú technológiákat állít majd elő – mondta Jászai Gellért.

Van mire alapozni

Sárhegyi István, a 4iG Csoport űripari és technológiai holdingvállalatának vezérigazgatója arról beszélt, hogy az Apollo-program óta óriási verseny zajlik az űriparban, s a magántőke megjelenésével ez a verseny még erősödött is – legyen szó távközlésről, éghajlati megfigyelésről vagy épp a védelmi iparról.

Az elmúlt évtizedek során a felbocsátási költségek drasztikusan csökkentek, így a nagyhatalmak mellett már kisebb országok számára is elérhetővé váltak űripari beruházások. Emellett pedig a fejlesztésekben is egyre fontosabb szerep jut a nagyhatalmak mellett a kisebb államoknak. Így Magyarországnak is lehetősége van arra, hogy részese legyen az űripari fejlesztéseknek.

Amióta 1946-ban Bay Zoltán és csoportja kísérleti radarberendezésével visszhangot kapott a Holdról, számos magyar szakember tudása vitte sikerre az űripari fejlesztéseket és az űrkutatást – kevesen tudják, de Kármán Tódor nevét viseli a Kármán-vonal, amelyet a világűr határának tekintenek. Sárhegyi István összekötötte a múltat és a jelent, amikor emlékeztetett: a Pille sugárzásmérő eszközt először az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan vitte a világűrbe, azóta a KFKI mellett épp a REMRED az, amely részt vesz az eszköz folyamatos fejlesztésében.

A most Martonvásáron megvalósuló beruházásnak köszönhetően Magyarország rövid időn belül a globális űrpiac egyik meghatározó szereplőjévé válhat. A vezérigazgató elmondta, hogy már az űripari központ tervezésének fázisában a legnagyobb nemzetközi vállalatok és gyártó cégek ajánlották fel együttműködésüket, ami igazolja, hogy hatalmas a nemzetközi piaci igény az alacsony pályán keringő, legfeljebb 400 kilogrammos űreszközök, műholdak gyártására.

A 21. században az űripar és azon belül is a műholdakon keresztül érkező adatok, valamint az azokra épülő szolgáltatások a kritikus infrastruktúra részévé váltak. Az egyre gyakoribb természeti katasztrófák, valamint az európai geopolitikai és gazdasági helyzet hatására stratégiai fontosságú a pontos, adatalapú, azonnali tájékoztatást és kommunikációt lehetővé tevő technológia. Az elmúlt évtizedekben a nemzetközi konfliktusok rávilágítottak arra is, hogy az űrképességek hiánya milyen mértékben tehet kiszolgáltatottá egy-egy országot saját képességek – megfelelő infrastruktúra és tudásbázis – hiányában. A 4iG Csoport és a REMRED összefogásával elindított beruházás – amellett, hogy 2026-tól kulcsfontosságú szerepet játszhat a magyar és nemzetközi űriparban – a technológiai képességeivel a nemzeti szuverenitás és biztonságpolitika stratégiai eleme lehet, jelezte a vezérigazgató.

(Borítókép: Zábori Balázs és Nagy Márton / Index)