Erre költené Budapest az uniós forrásokat az elkövetkezendő években

Budapest is hozzá kell hogy jusson az uniós fejlesztési forrásokhoz. Ennek érdekében tárgyalt Karácsony Gergely főpolgármester Budapesten Elisa Ferreirával, az Európai Bizottság kohéziós politikáért és reformokért felelős biztosával. A négyszemközti találkozót követően a főpolgármester jelezte, hogy itt van már a különböző operatív programokban az a 300 milliárd forint fejlesztési forrás, amit a bizottság és a magyar kormány is jóváhagyott. Ezek egyszerre szolgálják a klímaváltozáshoz való adaptációs célokat és a szociális kohéziót.

Karácsony Gergely ismertette, hogy az uniós forrásokból az elkövetkezendő években mire terveznek költeni. A következő 5 év tervezett programjának három fő területe

• a közösségi közlekedés fejlesztése,
• a közterület-fejlesztési beruházások
• és az esélyteremtő fejlesztések.

A teljes összegnek több mint a felét, 178 milliárd forintot fordítanak a közösségi közlekedés fejlesztésére. Ennek részeként a villamos-infrastruktúra újulhat meg azzal, hogy 50 új CAF-villamost vásárol a főváros. A fonódó villamoshálózat második ütemében létrejöhet a Műegyetem rakparton az új vonal kivitelezése, és megkezdődhet új vonalak tervezése. Elektromos buszokat is vásárolnak, 25 milliárdból pedig a troligépparkot és -infrastruktúrát bővítik. Ebből finanszíroznák a Göncz Árpád városközpont megújítását, de a további kerékpáros-hálózat bővítését is.

Közterület-fejlesztésre 50 milliárd forint jut, ebből fedezik az egészséges utcák nevű pályázati programot, amely elsősorban akadálymentesítést, illetve a klímaváltozáshoz történő adaptáció részeként a pesti alsó rakpart zöldítését tartalmazza. 6 milliárd szolgálja majd a Nagykörút rendbetételét.

20 milliárdos csomaggal segítik majd a fővárosiak lakhatását, ezt szolgálja a már elindított fővárosi lakásügynökség, illetve az önkormányzati bérlakások felújítása és a lakbértámogatás. 14 milliárdból a szociális rendszert fejlesztenék, és ebből támogatnák a mélyszegénységből történő kitörést is. 32 milliárdot fordítanak árvízvédelemre (ez döntően a római-parti árvízvédelmet jelenti), és 6 milliárdot az agglomerációs szennyvízkezelési fejlesztésekre.

Ebből részben az élőhely-rekultivációt hajtanak végre a természetvédelem keretében, másrészt bérlakásépítést fedeznek belőle.

A sajtótájékoztatón Elisa Ferreira, a kohéziós politikáért és a reformokért felelős uniós biztos megemlítette, hogy Budapest jó példa a fenntarthatósági programok elindítására, amelyek közül érdemes kiemelni a 3-as metró felújítását. Ezekkel a lépésekkel sikerült javítani a fővárosban élők életminőségén.

A biztos beszélt arról is, hogy éppen a napokban volt 20 éve, hogy 10 országgal, köztük Magyarországgal is bővült a tagállamok sora. Ezek közül valamennyi nagy fejlődésen ment át, ma már a többségük elérte az uniós átlag 80 százalékát.

Kérdésre válaszolva, amely arra vonatkozott, mi lesz a Mátrai Erőmű átalakításával, amelyet a kormány leállított, a biztos felemlegette az EU hosszú távú elkötelezettségét az üvegházhatású gázok kibocsátásának minimalizálására. Ugyanakkor a mátraihoz hasonló erőművek máshol is működnek az unióban, és a tulajdonosok sok esetben maguk kérték a leállítás elhalasztását. Több mint 90 olyan uniós régió van, ahonnan ilyen kérelmek érkeztek, viszont 2026-ra mindenképpen szeretnék lezárni ezeket az átalakításokat, amelyeknek a társadalmi és gazdasági hatásait az erre szánt kohéziós pénzekkel lehet majd enyhíteni. Elisa Ferreira előző nap találkozott és megbeszélést folytatott a Mátrai Erőmű vezetésével is.

(Borítókép: Elisa Ferreira és Karácsony Gergely. Fotó: Tövissi Bence / Index)