Kétmilliárd forintot kérnek egy lakásért a kastélyban, ahol Sisi is felnőtt

A nemzetközi Christie's aukciósház ingatlanüzletága is felvette kínálatába a közigazgatásilag ma már Pöcking településhez tartozó, az Alpokra panorámás possenhofeni kastélyt a bajorországi Starnbergi-tó partján. A kocsival és vonattal Münchentől mindössze bő félórás távolságra lévő épület különlegessége, hogy gyerekkorában itt töltötte a nyarakat Erzsébet királyné is.

Mint a Sisi-trilógiából is tudjuk, ez volt az a hely, ahova mindig visszavágyott a bécsi udvarból, ha hazagondolt, így házassága alatt 24-szer kereste fel itt a szüleit. A császárné azonban már nem a szülői házban, hanem az akkori Strauch szállodában, a jelenleg felújítás alatt álló Hotel Kaiserin Elisabethben szállt meg. A kastélyt a bajor Wittelsbach-uralkodóház egyik mellékágának számító hercegi család természetesen csak nyári rezidenciaként használta, a teleket Münchenben töltötte.

Bár Ernst Marischka népszerű filmje tette ismertté a széles nyilvánosság számára Possenhofent, valójában azonban Romy Schneiderrel nem itt, hanem az ausztriai Fuschli-tó partján álló vadászkastélyban vették fel a bajor jeleneteket, hiszen a possenhofeni rezidencia ekkor már olyan rossz állapotban volt, hogy lehetetlen volt ott forgatni. Az is csúsztatás a filmben, hogy Sisi apja, a léha életmódjával az osztrák és a német arisztokráciát is rendre megbotránkoztató Miksa herceg szeretett volna annyira itt időzni – valójában sokszor nem tartott a családjával ezen alkalmakkor. Sisi anyja, Ludovika hercegnő azonban valóban kedvelte Possenhofent, élete vége felé is eszközölt a kastélyon ilyen-olyan átalakításokat.

Presztízsberuházásból életveszélyes állapotok

A kastélyegyüttes egy régi és egy újabb épületből, valamint egy kápolnából áll. A régi, négytornyos épületet – amelyben a jelenleg árult, több mint kétmilliárd forintba kerülő, 252 négyzetméteres, 270 négyzetméteres tetőtérrel is rendelkező lakás is van – még 1536-ban emelték. Mivel a harmincéves háborúban többször is feldúlták és kifosztották, illetve számos tulajdonosa volt, a hercegi család, miután megvette, nem sajnálta a pénzt a felújítására és az új palotaszárny, valamint a kápolna megépítésére, a kastélypark kialakítására.

A két világháború közt a család már keveset időzött itt, először gyermeküdülőnek, majd anyaotthonnak engedték át, végül azonban a Luftwaffe használta a háborúban, volt így hadikórház is. A második világháború után gyártottak itt motorkerékpárokat és gyümölcskonzerveket, de otthont adott lótenyészetnek és versenyistállónak is, a maradék berendezés is elveszett ebben az időszakban, a burkolatok tönkrementek, az épület pedig szép lassan életveszélyessé vált egy gombafertőzésnek köszönhetően, amely megtámadta a fagerendákat.

Az épületet 1981-ben privatizálták, először szállodát akartak belőle csinálni, de végül négy részre osztották fel és négy lakást alakítottak ki. A jelenleg három hálószobás és három fürdőszobás, kéterkélyes ingatlan az épület úgynevezett Bel Étage/piano nobile emeletét foglalja el, azaz annak idején itt voltak a hercegi család hálószobái is. Bár a tópart városi tulajdonban van, az újrarendezett kastélyparkot csak a lakók használhatják.

Arisztokraták után szabadon

Jóval közelebb is akadnak azonban olyan kastélyok, amelyek épp új tulajdonosukat keresik. A pár felújított magyar példából kétségkívül a legszebb az immár évek óta a piacon lévő, a Barnes kínálatában elérhető sziráki Teleki-Degenfeld-kastély, amely 1985-től négycsillagos szállodaként funkcionál, 2002-től a Forever Resorts szállodalánc tagja. Az 1748-ban elkészült, pazar, barokk épületet több főnemesi család is lakta, majd 1944-ben a szovjet katonák felgyújtották. Az épület teljes körű felújítása végül 1977-ben lett kész.

A legtöbb beragadt példa egyébként Romániában van (illetve a modern luxusfejlesztéseket illetően Montenegróban), nem csoda mondjuk, hiszen kivált Bukarestben egész sok drága századfordulós villától szeretnének szabadulni jelenlegi gazdáik.

A tíz hálószobás és fürdőszobás, négyemeletes villát 1900-ban építtette az Andrássy-család vadászkastély gyanánt, sajnos egyetlen eredeti enteriőrje sem maradt meg, a 2021-es felújítás alapján üvölt, hogy szállodának szánták.

Szintén errefelé, a nyitrai járásban, Kicőn található az a 22 hálószobás reneszánsz vár, amelyet még az 1600-as évek végén építettek. Először a Keglevich családé volt, majd az itáliai Odescalchi hercegi család magyar ága vette birtokba, tőlük került Habsburg tulajdonba, onnan pedig 1920-ban a csehszlovák államéba. Errefelé egy bástyás várkastélyt nem árulnak garmadaszám, szóval aki ilyenre vágyott, és van is rá feltehetőleg jó pár milliárdja (sajnos az ingatlanirodák a kifejezetten drága luxusingatlanok irányárait úgy őrzik, mint az államtitkokat), annak most talán itt a vissza nem térő lehetőség. De tavalyi összeállításunkból is megvannak még az impozáns cseh példák is, ha esetleg még mesebelibbet keresne valaki.

A szerző luxusszakértő.

(Borítókép: A Pöcking településhez tartozó possenhofeni kastély a bajorországi Starnbergi-tó partján. Fotó: Getty Images / imageBROKER/Martin Siepmann)