szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A magyar EU csatlakozás szimbóluma, a világ egyik legnagyobb homokórája mára szétszerelve, egy raktárban porosodik.

Pontosan 20 éve, Május elsejére virradva, a Műcsarnok mögötti Ötvenhatosok terén peregni kezdett a homok a Herner János tervezte Időkerékben. Új időszámítás kezdődött. Aztán, ahogyan az idő kereke kezdett visszafelé gurulni Magyarországon, úgy került ki a képből az óriás homokóra. Fenntartása túl költségesnek bizonyult, a Néprajzi Múzeum építésekor is útban volt, ezért a Városliget Zrt több részre bontva egy raktárba szállította- derítette ki a 444. A tervező azonban azt mondja, ha a főváros vagy bármely kerület igényt tart rá, újra összerakható.

Az időkerék ötlete már a 80-as években fogalmazódott meg Herner János irodalomtörténész fejében. Ám már felállítása előtt sem volt zökkenőmentes a története. Hartvig Lajos és Lévay Jenő építész az uniós csatlakozásra időzítve pert indított Herner ellen, mondván, az Időkerék egy 1986-os tanulmányuk átdolgozásából született. Herner ezt tagadta, elmondása szerint ő már 1982 óta kampányolt a városvezetésnél ötletével.

A kerék 350 milliós költségét a kormány 240 millió forintnyi közpénzzel támogatta meg. Felállítása után azonban hamar nyilvánvalóvá vált, hogy fenntartása túl költséges. Egy ideig Herner saját zsebből fizette a havi 670 ezer forintos fenntartást és őrzést, amire a lakása is ráment.

A nyolc méter átmérőjű, 2,5 méter széles vörösgránitból, rozsdamentes acélból és golyóálló üvegből készülő, hatvan tonna tömegű alkotás minden évben szilveszter éjszakáján fordult volna át.