Így képzelték el a mesterséges intelligenciát régen - Ma már csak nevetnénk rajta
Az emberiség már a ChatGPT megjelenése előtt több ezer évvel is eljátszott a mesterséges intelligencia gondolatával.
A mesterséges intelligencia koncepciója régóta izgatja az emberek fantáziáját. Voltak akik munkához, mások érzelmi kapcsolatokhoz próbálták megalkotni a tökéletes gép koncepcióját.
Jóval azelőtt, hogy a mesterséges intelligencia valóban megjelent volna, már az ókori Görögországtól a 19. századig több olyan kitalált történet lett népszerű amelyben egy gép az ember segítségére lesz.
Homérosz arany leányzói
Az Iliászt közel háromezer évvel ezelőtt írták egy olyan világban, ahol nincs áram, se robotok, se számítógépek. Bár még csak Krisztus előtt 800-ban jártunk, Homérosz már akkor elképzelt egy istenszerú hatalmat, amely intelligens gépeket tudott létrehozni. Az Iliászban találkozunk Héphaisztosz, a kovácsmesterség és tűz istenével, akit lelöktek az Olimposzról, mert megpróbálta megvédeni édesanyját a Zeusszal vívott harc során. Héphaisztosz súlyos láb sérülést szenvedett, sántaságát kigúnyolták az olimposzi istenek.
Sérülése miatt Héphaisztosznak segítségre volt szüksége a kovácsműhelyében. Homérosz az Iliászban azt írta, hogy a kovácsmesterség istene különleges képességeit használta arra, hogy aranyból élőnek tűnő lányokat alkosson. Ebben a rövid részletben Homérosz gyakorlatilag emberszerű gépeket vázolt fel, amelyeket arra "programoztak", hogy segítsék alkotójukat.
Talos, a gyilkoló gép
Ötszáz évvel Homérosz története után, Apollóniosz Rhodiosz görög író megírta az Argonautika című epikus költeményt. A görög mitológia egyik leghíresebb történetében Iaszón és az argonauták megkeresik Poszeidón és Theophané nászából született aranyszőrű kos lenyúzott bőrét, a Kolkhiszt védő aranygyapjút. Amikor az argonauták Kréta szigetéhez közelednek egy Talosz nevű bronz óriás hatalmas sziklákat hajít a hajójukra. Az óriás egyes elbeszélésekben automatának van beállítva, melyet Héphaisztosz épített a kalózok leküzdésére.
Érdekesség, hogy néhány éveel ezelőtt az amerikai hadsereg kísérletezett egy golyóálló, gépesített exoskeletonnal, amelyet TALOS-nak neveztek el, utalva a görög mitológiai szereplőre. Az ölésre fejlesztett robot ötletét később a Terminátor című filmben is felhasználták.
Arab automaták
Az ókori világban a kézművesek és mérnökök rendkívül bonyolult gépeket építettek. Már kétezer évvel Disneyland előtt Heron hatalmas gép bábjátékokat hozott létre, amik hangot is adtak. Róma bukása után, a 9. században a Banus Musa fivérek megírták a "Zseniális Eszközök" könyvét, melyben száz szerkentyűt mutatnak be, többek között a vízforraló és szökűkutak elődjét.
A cikk az ajánló után folytatódik
-
Édesvízi igazgyöngy nyaklánc szögletes cirkónia díszítéssel14 990 Ft
-
Zöld cirkóniával díszített ezüst beszúrós fülbevaló5 490 Ft
-
Sötétkék cirkóniával díszített ezüst beszúrós fülbevaló5 490 Ft
-
Kék opálos csepp alakú ezüst fülbevaló cirkóniával11 900 Ft
-
Édesvízi igazgyöngy nyaklánc különlges cirkónia dísszel12 900 Ft
-
Három édesvízi igazgyönggyel és cirkóniával díszített medál ezüst nyaklánccal15 900 Ft
-
Cirkónia kristállyal díszített édesvízi igazgyöngy fülbevaló négyszög foglalattal15 900 Ft
-
Fehér cirkóniával körben díszített édesvízi igazgyöngyös nyaklánc15 900 Ft
-
Fehér cirkónia kristállyal díszített kapcsos fülbevaló12 900 Ft
-
Édesvízi igazgyöngy fülbevaló cirkónia kristály díszítéssel14 900 Ft
-
Cirkónia kristályos és fehér opálos minimalista ezüst fülbevaló11 900 Ft
-
Édesvízi igazgyöngy fülbevaló nagy méretű cirkóniával10 900 Ft
-
Kék és fehér cirkónia kristályokkal díszített ezüst fülbevaló14 900 Ft
-
Édesvízi igazgyöngy nyaklánc cirkóniával díszített csillaggal13 990 Ft
-
Vasmacska cirkóniával ezüst nyaklánc6 490 Ft
Az ókori muszlim világban az intelligens gépek iránti érdeklődés az Ezeregyéjszaka meséi című legenda gyűjteményben is megjelenik. A Rézváros történetében egy utazó csapat sárgarézből készült gyakorlatilag robot lovasra bukkan.
Ember - robot szerelem
A 19. századi német író E. T. A. Hoffmann "Homokember" című novellájában olyan valóságosnak képzeli a mesterséges intelligenciát, hogy a főhősnő bele is szeret. Az 1816-ban megjelent történet szerint a lány szerelembe esik egy gépbe, akiről azonban rájön, hogy nem ember. A felismerés fájdalmába belerokkan és öngyilkos lesz.
Egy évszázaddal később Sigmund Freud is hivatkozott Hoffmann főhősére. A pszichoanalitikus mondjuk úgy, techno pesszimista volt. “The uncanny” cmű írásában azt a nyugtalanító érzést fejtegeti, amikor a mesterséges intelligencia olyan szinten közel áll az emberszerűséghez, hogy az már megtévesztő.
A gép és ember közti szerelmet szintén sok film alapjául szolgált. Ilyen volt például "A nő" című 2014-ben bemutatott amerikai filmdráma, sci-fi.
Frankensetin története
1818-ban, mindössze Hoffmann könyve után, Mary Shelley kiadta Frankenstein című gótikus regényét. Frankenstein a homokemberhez hasonló témát feszeget, azonban míg utóbbi mechanikus, előbbi inkább biológiai eredetű alkotás. A kérdésfelvetés hasonló: mit kezd az ember a mesterséges intelligencia által nyújtott tiltott erővel?
Shelley regényében Frankenstein teremtménye öntudatra ébred, és emberként akar élni. A lény társat akar maga mellé, de amikor az orvos megtagadja kérését, a szörnyeteg tombolni és gyilkolni kezd. Frankenstein történet bizonyos részei azóta számos modern fantasy és sci-fi filmben felbukkantak. Az 1982-es Blade Runner című filmben az mesterséges intelligencia munkások szabadságukért harcolva fellázadnak emberi uraik ellen.
Így tarthatják majd életben a testen kívüli agyat - Olvass tovább
Frankenstein-filmbe illő gondolat az emberi agyat testen kívül életben tartani, a tudomány emberei mégis ennek a lehetőségén törik a fejüket. Voltaképpen már értek is el eredményt a témában. Az ugyan még várat magára, hogy az eltávolított emberi agy hosszútávon életben maradjon egy laboratóriumban, de disznóaggyal a kutatók sikerrel jártak, és, mint tudjuk, a disznók és az emberek biológiailag sokban hasonlítanak egymásra.
Idő kérdése, és életben tarthatják a testen kívüli emberi agyat: egy bizarr kutatás eddigi eredményei
Elolvasom(Képek forrása: Getty Images Hungary)