Kitört a vita arról, hogy eljött-e a mozifilmek alkonya

Az elmúlt években egyre többet beszélünk a mozi és a film jövőjéről. A streaming megjelenése és az egyre dráguló mozijegyek miatt a nagyközönség jóval kevesebbszer látogatja a filmszínházakat. Mindeközben a film nyelvezete is folyamatosan változik.

Wim Wenders 1982-es, A 666-os szoba című filmjében az akkori rendezők már beszélnek a mozi haláláról, 2023-ban pedig A 999-es szoba szereplőit a kettősség jellemzi. 

A 999-es szoba első megszólalója nem más, mint Wim Wenders. A filmből úgy tűnik, hogy a rendező gyakorlatilag elvesztette a hitét a filmezésben. Érdekesség, hogy a mozi és a film jövőjének kérdéséhez a két, nagyközönség számára legismertebb rendező, David Cronenberg (A légy, Meztelen ebéd, A jövő bűnei) és Baz Luhrmann (Moulin Rouge!, A nagy Gatsby, Elvis) áll a legpozitívabban.

Rossz ez, de annyira mégse

Azt tudható, hogy a filmesek nagy része fél a streaming uralmától, az egyre csökkenő figyelemtől és a következő generációtól. Viszont amíg a cannes-i elit a mozi halálán siránkozik, addig a magyar rendezők egészen másképp állnak a témához. Legalábbis ez derül ki abból a beszélgetésből, amelyet A 999-es szobában elhangzottak miatt hívtak össze Budapesten, a Toldi Moziban. 

Enyedi Ildikó (Az én XX. századom, Testről és lélekről, A feleségem története), Hajdu Szabolcs (Fehér tenyér, Ernelláék Farkaséknál, Békeidők), Bernáth Szilárd (Larry) és a Budapest Film Zrt. vezetője, Liszka Tamás jóval pozitívabban tekint a jövőre.

„Jó pár emberrel egyetértek, akik lehetőséget látnak a fejlődő technikában” – mondja Hajdu Szabolcs, aki egyáltalán nem ért egyet Wendersszel, és inkább Cronenberg pártját fogja. Kiderül, hogy Liszka Tamáshoz szintén Cronenberg gondolatai állnak a legközelebb, Wim Wenders pedig felidegesíti:

Az a Wim Wenders, aki a nyolcvanas évek végén azzal az egyértelmű szándékkal készített több filmet is, hogy engem, ártalmatlan, könnyen befolyásolható tinédzsert egy életre bevonzzon a filmszakma pókhálójába, most csokornyakkendőben azt mondja, hogy bocsi, ez mégsem működik.

A streaminggel kapcsolatban ugyanakkor minden megszólaló hasonlóan vélekedik: mindegyik rendező pozitívnak tartja, ha a filmje felkerül egy-egy streamingplatformra. Viszont míg a „videótéka” funkcióját mindannyian éltetik, addig az algoritmusra és a közönségmérésre hagyatkozó gyártást már elítélik.

Bernáth Szilárd ugyanakkor örül annak, hogy a streamingplatformok segítségével etikus módon lehet filmeket nézni, és nem kell illegális módszerekhez folyamodni. A Larry rendezője ugyanakkor azt is megjegyzi: 

Viszont ha gyártóként nézek, mondjuk, a Netflixre, akkor vitathatatlan, hogy azt nagyon erősen a kapitalizmus logikája működteti. Minden esetben, amikor a film felkerül a gyártósorra, az ellenirányú mozgás a művészettől, az alkotástól és a függetlenségtől.

Nincsenek elveszett fiatalok

Enyedi Ildikó teljesen egyetért Bernáth Szilárddal. A rendezőnő szerint ugyanakkor érdemes a filmezés margójára, azaz a nem nagy hollywoodi, hanem a független filmekre figyelni, mert mindig ott történnek az érdekességek. Ezek az alkotások ugyanis a streaming és az internet segítségével akár globálisan is ismertté válhatnak.

Egy kicsit azt éreztem, hogy ezek, akiket ebbe a drága szállodai szobába behajtottak, valaminek a csapdájában vannak, ami leszűkítő. Mindenféle, teljesen elszállt filmek készülnek nyakra-főre, és halál lelkes fiatalok nézik ezeket

– mondta Enyedi Ildikó a fiatalok filmnézési szokásaival kapcsolatban és utalva A 999-es szoba megszólalóira.

Bár A 999-es szobában többen is felhozzák a TikTokot, valamint a fiatalok lerövidült figyelemidejét, az Országos Középiskolai Filmversenyen zsűriző Hajdu Szabolcs szerint ez egyáltalán nem befolyásolja a jövő filmkészítőit. Enyedi Ildikó ugyanakkor azt is felveti, hogy a fiatalok egyre inkább visszanyúlnak az analóg világhoz, így talán a mozi sem lesz akkora bajban, mint azt gondolnánk.

A magyar filmesek beszélgetése jól ellensúlyozza a film többnyire pesszimista hozzáállását a filmezéshez. Ez pedig egészen meglepően hangzik a mai magyar filmszakma és -gyártás hangulatát látva.

Úgy tűnik, a hazai rendezők és filmesek próbálnak a legpozitívabban nézni az elkövetkezendő évekre és változásokra, ami talán mégis reményt ad arra, hogy a film és a mozi még sokáig az életünk része lesz.