Ukrajna megtalálta az oroszok gyenge pontját, újabb áttörés kapujában állnak

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index vasárnapi hírösszefoglalója

Index
2023.09.03. 21:40
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Kedves olvasóink!

    Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:

    Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!

  • Stratégiai hiba volt Örményországnak az a politikája, amellyel kizárólag Oroszországra támaszkodott biztonságának szavatolásában – jelentette ki Nikol Pasinján örmény miniszterelnök a La Repubblica című olasz lapnak adott, vasárnap megjelent interjújában, amelyből a Reuters hírügynökség idézett.

    A kormányfő azzal vádolta meg Oroszországot, hogy kudarcot vallott Örményország biztonságának szavatolásában a szomszédos Azerbajdzsán agressziójával szemben, a szakadár Hegyi-Karabah régió hovatartozása miatt a két ország között kirobbant konfliktusban.

    Pasinján úgy vélte, hogy Moszkva – amely védelmi paktumot kötött Örményországgal – most a tágabb dél-kaukázusi régió elhagyására készül. Jereván ezért igyekszik diverzifikálni biztonságpolitikáját – mondta a miniszterelnök, utalva arra, hogy Örményország törekszik szorosabbra vonni kapcsolatait az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal, valamint térsége más országaival.

    Örményország biztonsági felépítése 99,999 százalékban Oroszországtól függött, beleértve a fegyver- és lőszerbeszerzéseket. Ma viszont azt látjuk, hogy Oroszországnak magának is szüksége van fegyverekre és lőszerekre az ukrajnai háborúhoz, és ebben a helyzetben érthető, hogy még ha akarná, sem képes kielégíteni Örményország biztonsági szükségleteit

    – mutatott rá az örmény politikus, hangsúlyozva, hogy ez alapján stratégai hiba egyetlen partnertől tenni függővé az ország biztonságát.

  • Az ukrán védelmi minisztérium legújabb bejegyzésében egy ukrán harckocsizó osztja meg benyomásait egy brit Challenger 2 harckocsi harci használatáról.

    Én mondom nektek, ez a tank olyan, mint egy mesterlövészpuska... kétségtelenül világrekordot állított fel, amikor több mint öt kilométer távolságból eltalált egy T–55-öst

    – fogalmazott.

    „Amikor egy T–80-ast vezetsz, és nem vagy biztos benne, hogy egyáltalán tudsz-e lőni, mert a töltőmechanizmus meghibásodhat, vagy valamelyik érzékelő nem működik. Úgy értem, alapvetően a motor hangjával ijesztgeted az oroszokat, szóval ez egy kicsit más érzés” – folytatta a katona. A T–80-as tank egyébként orosz gyártmányú.

    Az az előnye, hogy nagy hatótávolsággal rendelkezik, nagyon pontos

    – vonta le a következtetést a harcoló katona.

  • Az Ukrán Fegyveres Erők két drónját a Kurszki terület két járásában találták meg. Erről Roman Sztarovojt, a régió kormányzója számolt be a Telegramon.

    A régió vezetőjének pontosítása szerint a drónokat elektronikus hadviselési komplexumok segítségével észlelték, és drónelhárító ágyúkkal szedték le. Senki sem sérült meg – írja a TASZSZ.

    Sztarovojt szerint Tyotkino falut is háromszor lőtték, áldozatok és károk nem voltak. 

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X-en (korábban Twitter) jelentette be, hogy Emmanuel Macronnal tárgyalt telefonon. A beszélgetés az ukránoknak nyújtandó támogatásokról szólt.

    Megköszöntem Franciaország támogatását, beleértve a kulcsfontosságú katonai segítséget is. Megvitattuk a következő csomagokat

    – írta Zelenszkij.

    Mint kiderült, Franciaország és a francia vállalatok részt vesznek a közelgő ukrajnai védelmi ipari fórumon. Emellett megvitatták a gabonafolyosó működésének biztosítását és az odesszai régió biztonságának fokozását.

    Megállapodtunk abban is, hogy a G7-ek vonatkozó nyilatkozatát követően megkezdjük a kétoldalú biztonsági garanciákról szóló tárgyalásokat

    – olvasható a bejegyzésben.

    Emellett megköszönte Franciaországnak, hogy vezető szerepet vállalt a békeformula végrehajtásában. Megvitatták a globális békecsúcsot is, amelynek szerinte sok országot kell bevonnia, különösen az Európán kívüli országokat.

  • A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), valamint a Pest Vármegyei és Érdi Kereskedelmi és Iparkamara (PMKIK) 13 millió forint értékű humanitárius segélyt adott át a Beregszászi járási Bátyú község önkormányzatának a kistérségben élő belső menekültek és a helyi rászorulók megsegítése céljából vasárnap.

    A segélyszállítmányt az ukrajnai partnereknek a Záhony–Csap közúti határátkelő közelében kialakított humanitárius központban átadó Nagy Elek, a BKIK elnöke elmondta, hogy örömmel csatlakoztak a Pest vármegyei kamara Kárpátalját támogató kezdeményezéséhez. Ennek természetesen érzelmi okai is vannak, hiszen a térségben sok magyar él, emellett fontos a gazdasági kapcsolatok fejlesztése, ami a háború befejezését követően elsődlegessé válik – fogalmazott.

    Nagy Elek aláhúzta, azért nem valamely karitatív szervezet bevonásával juttatták el a humanitárius segítséget Kárpátaljára, mivel a most kiépülő személyes kapcsolatok alapozhatják meg a sikeres együttműködést a jövőben.

  • Ukrajna azt állítja, hogy 22 orosz drónt semmisített meg a déli Odessza régióban, miközben Moszkva közölte, hogy a NATO-tag Romániával határos Reni dunai kikötőjét találta el.

    2023. szeptember 3-án éjjel az orosz megszállók több hullámban támadást indítottak Shahed–136/131 típusú drónokkal délről és délkeletről

    – írta az ukrán légierő a Telegramon.

    Az iráni gyártmányú támadó drónok közül huszonötöt indítottak, és 22-t közülük a légierő erői és eszközei az ukrán védelmi erők más komponenseinek légvédelmével együttműködve megsemmisítettek – áll a közleményben.

    Az ukrán ügyészség szerint azonban a drónok közül néhány a Duna menti területen csapódott be, és legalább két ember megsebesült – írja az al-Dzsazíra

  • Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara a Facebookon közölte, hogy védelmi erőik 2022. február 24. és 2023. szeptember 3. között megsemmisítettek megközelítőleg

    • 4476 harckocsit,
    • 8649 páncélozott harcjárművet,
    • 5582 tüzérségi rendszert,
    • 739 rakétavetőt,
    • 502 légvédelmi rendszert,
    • 315 repülőgépet,
    • 316 helikoptert,
    • 4444 drónt,
    • 1447 cirkálórakétát,
    • 18 hadihajót,
    • 8102 teherautót és üzemanyagtartályt,
    • 841 egységnyi speciális felszerelést.

    A háború kezdete óta eddig 264 660 orosz katona vesztette életét, 600 az elmúlt napon – tette hozzá a vezérkar.

  • Olekszij Reznyikov, Ukrajna védelmi minisztere úgy véli, hogy az ukrán fegyveres erők 2024 tavaszán rendelkezni fognak F–16-osokkal, amelyeket a fronton használhatnak.

    Ma már van engedélyünk a kiképzésre, vannak országok, amelyek önként jelentkeztek a pilóták oktatására, sőt vannak országok, amelyek önként jelentkeztek, hogy a kiképzés és az infrastruktúra előkészítése után átadják nekünk az F–16-osokat

    – fogalmazott.

    Reznyikov szerint a partnerek elutasítása az F–16-osok szállítására soha nem volt politikai kérdés. Kifejti, hogy a Nyugat félt az eszkalációtól, és igyekszik nem belerángatni a NATO-t egy háborúba Oroszországgal – írja az Ukrajinszka Pravda.

  • Maia Sandu, Moldova elnöke elítélte az orosz dróntámadást, amelyet Oroszország vasárnap hajtott végre Odesszában – írja a Sky News.

    Sandu az X-en azt írta, hogy az országot felelősségre kell vonni minden egyes lerombolt infrastruktúráért.

    Két embert szállítottak kórházba, miután orosz dróntámadás érte a kikötői infrastruktúrát az ukrajnai Odessza déli részén.

    Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy a támadás a katonai felszerelések ellátására használt üzemanyagraktárak ellen irányult.

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök programja a jövő héten igen sűrű lesz. Az orosz államfő ellátogat az egyik régióba, ahol megbeszélést tart annak fejlesztéséről – írja a TASZSZ.

    Az orosz–török tárgyalásokat, amint arról a Kreml sajtószolgálata korábban beszámolt, szeptember 4-én Szocsiban tartják. A Moszkva. Kreml. Putyin című műsorban az orosz államfő a Győzelem szervezőbizottsággal tart ülést.

  • Az ukrán csapatok áttörték az orosz erők első védelmi vonalát Zaporizzsjánál – jelentette ki Olekszandr Tarnavszkij, a délkeleti szektorban harcoló ukrán csapatok parancsnoka vasárnap a The Observer című brit lapnak adott interjújában.

    Véleményem szerint az oroszok azt hitték, hogy az ukránok nem fogják áttörni ezt a védelmi vonalat. Az elmúlt több mint egy évben mindent megtettek azért, hogy ez a terület jól védett legyen

    – jegyezte meg a parancsnok az MTI szemléje szerint. Kifejtette, hogy az orosz erők idejük és erőforrásaik 60 százalékát az első védelmi vonal kiépítésére fordították, és csak 20 százalékát a második és harmadik vonalra. Az ukrán csapatok az áttörés mindkét oldalán haladnak előre, és beépültek a visszaszerzett területekre.

    Az ukrán fegyveres erők java része jelenleg az első és a második orosz védelmi vonal között van.

    Az offenzíva középpontjában most az ellenséges egységek megsemmisítése áll, amelyek fedezik az orosz csapatok visszavonását a második védelmi vonal mögé 

    – mondta.

    Tarnavszkij hangsúlyozta, hogy az ellentámadást az oroszok által épített hatalmas aknamező akadályozta. Mögötte az orosz csapatok „egyszerűen csak álltak, és várták az ukrán hadsereget”.

    Amint ott (az első védelmi vonalon) bármilyen ukrán haditechnika megjelent, az oroszok azonnal tüzet nyitottak rá. Ezért az aknamentesítést csak a gyalogság végezte, és csak éjszaka

    – magyarázta.

    Szavai szerint most, hogy az aknamezőt az első védelmi vonalnál felszámolták, az oroszok kénytelenek manőverezni és átcsoportosítani erőiket. „Az ellenség nemcsak Ukrajnából, hanem Oroszországból is gyűjt tartalékokat” – emelte ki Tarnavszkij, hozzátéve, biztosra veszi, hogy előbb-utóbb az oroszoknak nem lesz elég erejük.

    Kifejtette, hogy a második vonal nem olyan jól kiépített, így az ukránok ott használhatják a haditechnikájukat, noha azon a területen még mindig vannak elaknásított részek.

  • Nagy tűz ütött ki vasárnap egy olajraktárban Szentpéterváron – írja az Ukrajinszka Pravda.

    A helyi lakosok arról számoltak be, hogy robbanások hangját hallották a Strumki olajraktárnál, amely a vasútállomás közelében található.

    Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma szerint a tüzet állítólag egy üzemanyagot szállító tartálykocsi okozta, amely kigyulladt.

    Szemtanúk arról számoltak be, hogy a tűz helyszínén állítólag gázpalackokat és üzemanyagot tároltak.

    Az oroszok nem számoltak be sérültekről.

  • A Gazprom orosz gázipari vállalat közölte, hogy vasárnap 41,5 millió köbméter gázt szállít Európába Ukrajnán keresztül – közölte a The Guardian.

    Az orosz vállalat Európába irányuló földgázexportja tavaly csaknem felére csökkent, miután a Nyugat gazdasági szankciókkal válaszolt az ukrajnai háborúra és az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantására.

  • Több ezer oldalnyi adatot tettek közzé, amelyek segítségével bűnözők bejuthatnak a HMNB Clyde atomtengeralattjáró-bázisra, a Porton Down vegyi fegyverek laboratóriumába és a GCHQ lehallgatóállomására – írja a Daily Mirror.

    A LockBit csoport támadásával

    információkat loptak el a szigorúan őrzött börtönökről és egy, a kibervédelem szempontjából kulcsfontosságú katonai helyszínről is.

    A hackerek a Zaun cég adatbázisát vették célba, amely vállalat kerítéseket gyárt a szigorúan őrzött helyszínek számára.

    Az információkat ezután az internetes sötét hálóra tették fel, amelyhez speciális szoftverrel lehet hozzáférni. Eláruljuk, hogy az információkat a múlt hónapban lopták el a nyugat-midlandsi székhelyű Zaun ellen intézett nagyszabású támadáskor. A cég kerítéseket és biztonsági intézkedéseket gyárt a magas kockázatú helyszínek számára, és a 2012-es londoni olimpiai játékok biztonsági akadályait biztosította.

  • Megrongálódott az odesszai régióban a kikötői létesítmények infrastruktúrája, miután találat érte. Erről Oleg Kiper, a regionális katonai közigazgatás vezetője számolt be a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint.

    Azonban nem ez volt az egyetlen történés a környéken: éjszaka ugyanis légiriadót hirdettek a régióban, az ukrán sajtó pedig robbanásokról számolt be Odesszából és Reniből is.

  • A Cseh Köztársaság katonai és légi közlekedési attasészolgálatot hozott létre Moldovában, válaszul az Ukrajna elleni háborúból eredő biztonsági helyzetre – közölte a European Pravda.

    A katonai attasé pozíciójának létrehozása a Petr Fiala cseh miniszterelnök  és Maia Sandu moldovai elnök közötti megállapodás eredménye. 

    A katonadiplomata feladatai közé tartozik a védelmi kapcsolatok erősítése és a cseh ipar biztonsággal kapcsolatos támogatása.

  • Richard Barrons volt brit főparancsnok úgy látja, hogy a szövetségeseknek növelniük kellene a fegyvergyártást, hogy Kijev lehetőséget kapjon Moszkva legyőzésére – közölte az Unian ukrán hírügynökség.

    Megjegyezte, hogy a tüzérségilőszer-hiányt csak átmenetileg oldotta meg az amerikai kazettás lőszerek szállítása. Ukrajnának 2024 közepéig többre lesz szüksége – tette hozzá.

  • Oroszországban legalább hatmillió közép-ázsiai illegális bevándorló él, akiket a Kreml potenciális újoncoknak tekint. Az ukrajnai háborúban elszenvedett hatalmas veszteségek és a mozgósítás bejelentésének vonakodása miatt Oroszország a szomszédos országok állampolgárait próbálja toborozni a harcokban való részvételre.

    Erről a brit védelmi minisztérium számolt be hírszerzési adatokra hivatkozva – írja az Unian.

    Örményországban és Kazahsztánban például online hirdetéseket szúrtak ki,

    Előbbi országban 495 ezer rubel, míg utóbbiban 190 ezer rubeltől kezdődő fizetést ajánlottak az újoncoknak.

    Kazahsztán északi Kosztanai régiójában is történtek toborzási kísérletek, amelyek az orosz etnikumú lakosságot szólították meg. Mariupolban üzbég építőipari vendégmunkások útlevelét érkezésükkor elkobozták, és arra kényszerítették őket, hogy csatlakozzanak az orosz hadsereghez.

    Oroszország 2023 májusa óta közép-ázsiai illegális bevándorlóknak ajánlotta fel, hogy harcoljanak Ukrajnában, gyorsított állampolgárságot és akár 4160 dolláros fizetést ígérve

    – közölte a hírszerző ügynökség.

    „Oroszország valószínűleg el akarja kerülni a további népszerűtlen belső mozgósító intézkedéseket a 2024-es elnökválasztás előtt. A külföldi állampolgárok kihasználása lehetővé teszi a Kreml számára, hogy a növekvő veszteségek mellett további emberi erőforráshoz jusson a katonai akciókhoz” – jegyezte meg a brit hírszerzés.

  • Mivel az ukrán hadsereg nem tudott ellentámadást indítani, meg kell próbálniuk minél hamarabb stabilizálni a frontot, valamint meg kell állítaniuk az intenzív harcokat – írja az mk.ru.

    Az általános helyzet a Herszon és Zaporizzsja régióban azt mutatja, hogy Ukrajna nem fogja tudni elérni a kitűzött céljait

    – írták.

    Hangsúlyozták, az AFU az offenzíva alatt rengeteg páncélozott járművet veszített, valamint az emberveszteségeik száma is igen magas. 

    A legjobb ukrán egységek közül néhányat megsemmisítettek.

    Az anyag szerzője úgy véli, hogy Kijev számára az egyetlen megoldás az lesz, ha megpróbálja stabilizálni a frontot, hogy időt nyerjen az új erők további mozgósítására, valamint csapatainak kiképzésére és újrafegyverzésére.

  • Az orosz erők tüzérségi ágyúval lőtték a Szumi régióban található Seredyna-Buda városát, miközben a rendfenntartó erők korábbi ellenséges bűncselekményeket dokumentáltak. Egyikük meghalt, másik kettő pedig megsebesült – írja az Ukrajinszka Pravda.

    A nyomozás szerint szeptember 2-án, délután fél 5 körül Oroszország területéről tüzérségi támadást hajtottak végre. 

    emiatt Egy rendőr halálos repeszsérüléseket szenvedett, két másik pedig megsebesült.

    Egy civil férfi szintén megsebesült. A támadás két épületet és egy autót rongált meg. 

  • Huszonöt orosz drón támadta meg az ukrajnai Odessza régió egyik dunai kikötőjét vasárnap kora hajnalban, megrongálva a helyi infrastruktúrát.

    A „dunai hajózási infrastruktúrát” ért légicsapásban legalább két polgári személy megsérült – közölte az ukrán déli hadszíntéri parancsnokság.

    Az ukrán légvédelem a 25 iráni gyártású, Sahíd típusú drón közül 22-t lelőtt

    – közölte a légierő, hozzátéve, hogy a légicsapás három és fél órán át tartott, és a keletkezett tüzet gyorsan eloltották.

    A Duna alsó szakasza egyre fontosabb szerepet játszik az ukrán gabonaexportban azóta, hogy az ENSZ és Törökország által tető alá hozott fekete-tengeri gabonaexport-megállapodás júliusban összeomlott.

    Egyes ukrán médiabeszámolók szerint robbanások voltak a romániai Galachoz közeli Reni kikötőjében,

    amely a két jelentős dunai folyami kikötő egyike Ukrajnában.

    „Mindeközben ideiglenesen felfüggesztették a forgalmat a Krím félszigetet Oroszországgal összekötő hídon” – közölte a létesítményt működtető orosz cég vasárnap hajnalban, anélkül, hogy további információkat adott volna a lépésről.

    A Krími hidat az elmúlt hónapokban több légi és tengeri dróntámadás érte.

  • A megszállók aknamezőket gyújtottak fel, hogy megakadályozzák az ukrán honvédség előrenyomulását. Az ukrán erők folytatták az ellentámadó hadműveleteket a nyugati zaporizzsjai területen, és a jelentések szerint szeptember 2-án előrenyomultak.

    Az Institute for the Study of War elemzői szerint orosz bloggerek, akik nemrégiben azt állították, hogy az orosz erők állásokat tartanak Robotino déli részén, elismerték,

    az oroszok a település déli pereméről nem részletezett, délebbre fekvő állásokba vonultak vissza.

    Az AFU Zaporizzsja irányának egyes részein legyőzte az orosz „első védelmi vonalat”, de a helyzet továbbra is nehéz a további orosz betonerődítések és a sűrű aknamezők miatt – írja az Unian.

    Az orosz erők gyúlékony anyagokat szórnak az elaknásított mezőkre, és drónról indított gránátokkal gyújtják fel azokat, hogy megpróbálják akadályozni az ukrán aknamentesítési erőfeszítéseket

    – áll a jelentésben.

    Ugyanakkor Margo Grosberg ezredes, az észt védelmi erők hírszerzési központjának parancsnoka szerint az ukrán tüzérségi képességek „egyenértékűek vagy még jobbak”, mint az orosz erőké, ezért voltak képesek kiszorítani az orosz tüzérségi egységeket a frontvonalról.

    Ez a megfigyelés nem mindig igaz a teljes frontvonal mentén, mivel az ukrán egységek rendszeresen arról számolnak be, hogy heves orosz tüzérségi támadás alá kerülnek, amelyet orosz drónok korrigálnak

    – jegyezte meg az ISW.

    Grosberg azt is elmondta, hogy július óta az ukrán erőknek sikerült komolyan megrongálniuk az orosz tüzérségi radarokat.

  • Sikeresen kiiktattot az ukrán hadsereg egy orosz fegyvert t – közölte az Unian ukrán hírügynökség.

    Mint írták, az ukrán fegyveres erők 92. gépesített dandárjai egy FPV kamikaze drón segítségével semmisítették meg az oroszok rettegett TOS-1A Solntsepek nehéz lángszóró rendszerét.

    A Szolntsepek félelemetes rakétáira sokszor „Lángoló Napként″ is hivatkoznak.

    Az orosz fegyver megsemmisítéséről Andrej Csapljenko ukrán haditudósító tett közzé egy látványos felvételt Telegram-csatornáján.

  • Dmitrij Medvegyev, az Orosz Föderáció Biztonsági Tanácsának helyettes vezetője elmondta, hogy 2023. január 1-től mintegy 280 ezer embert vettek fel szerződéses szolgálatra az Orosz Fegyveres Erőknél – közölte a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

    Az orosz Távol-Keletre látogató elnök pontosította, hogy az embereknek egy része tartalékban van, néhányan pedig önkéntesek.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a kijevi csapatok „előrehaladnak″ az orosz erők elleni ellentámadásukban – közölte a Sky News

    Mint mondta, a három hónapos határhoz közeledő ukrán ellentámadás több mint egy tucat falut foglalt vissza, de jelentősebb településeket nem.

    A héten meg nem nevezett amerikai tisztviselők frusztrációjukat fejezték ki a művelet lassú előrehaladása miatt. A jelentések szerint még az ukrán stratégiát is hibáztatták. Az ukrán vezető vasárnapi üzenetében Ukrajna előrehaladásáról beszélt: „Bárki bármit mond, haladunk, és ez a legfontosabb” – ismertette a Telegramon Zelenszkij.

  • Az orosz katonák blokkolták vasárnap a Krími hidat. A járműforgalmat ideiglenesen korlátozzák – közölte az Ukrajinszka Pravda.

    A hídon és az ellenőrzési területen tartózkodókat nyugalomra és a közlekedésbiztonsági tisztek utasításainak betartására kérték.

    Az intézkedésre azután került sor, hogy szombaton Oroszország meghiúsított egy Krími hidat célzó támadást. Egy drónt pénteken késő este, két másikat pedig szombaton semmisítettek meg.

  • Egy magas lakóépületre mért orosz légicsapás megölt egy házaspárt a donyecki regionális ügyészség közleménye szerint – írja a Sky News.

    Ukrajna háborús bűnökkel kapcsolatos vizsgálatot indított a Vuhledar elleni támadás miatt, amelyben a házaspár 19 éves lánya és egy másik, 53 éves lakó megsérült.

    A robbanások tönkretették az épület bejáratát, valamint megrongálták az ablakokat és az erkélyeket.

  • Ihor Kolomojszkijt korrupcióellenes akcióját törték derékba, amikor két hónapra őrizetbe vették csalás és pénzmosás gyanújával. A BBC információi szerint a férfi közel 14 millió dollárt utalt külföldre hét év alatt – az általa ellenőrzött bankok segítségével. 

    A férfiről kiderült, korábban a médiában is tevékenykedett, saját tévécsatornája is volt, ami sikeressé tette Ukrajna mostani államfőjét, Volodimir Zelenszkijt. Később azzal is megvádolták a milliárdost, hogy részt vett Zelenszkij politikai kampányában és csupán pénze miatt tudott nyerni az egykori színész.

    Az ügy részleteiről és konkrétumairól ebben a cikkünkben írtunk.

  • Két civil meghalt, két másik pedig megsebesült egy lakóházra mért orosz légicsapásban a donyecki területen lévő Vuledarban – írja az Ukrinform.

    A lakóházban bekövetkezett robbanás megölt egy 43 éves férfit és 42 éves feleségét. A házaspár 19 éves lánya és egy másik, 53 éves helyi lakos megsérült. A robbanás okozta sérülésekkel, agyrázkódással és zúzódásokkal kórházba szállították őket.

    A robbanás a lakóépület bejáratának egy részét megsemmisítette, ablakokat és erkélyeket rongált meg.